ARANY JÁNOS – TOMPA MIHÁLYNAK

Budapest

ről, hol egy hét óta csavargok vala, s igy 22^én kelt leveled csak most jutott kezemhez. Látom abból, hogy későcske válaszom még nem vetted volt, mikor ezt irtad; hihetően egymás[törölt]
« t »

m

Beszúrás

ellett surrant el levelünk, a nélkül, hogy köszöntötték volna egymást. – Mindenesetre érdemlek valamicskét szemrehányásodból, mert nem köllött volna úgy el késnem a válaszszal. Hogy veletek beteltünk, abban is igazad lehet; hiszen mi veletek mindig tele vagyunk, anyit beszélünk gondolkozunk rólatok.

A 20 forintot (: mint irtam előbbi levelem

ben

Beszúrás

[törölt]
« folytán »
) megkaptam ugyan, de ezennel ünnepélyesen eltagadom. A köszönetet tisztelettel visszaküldöm.

Az akadémiának, jó fiú, semmi baja veled, és verseddel; hanem

Toldy

Toldy Ferenc

kivánta azon fontos változtatásokat,

n

Jegyzet

Az akadémiának, jó fiú, semmi baja veled, és verseddel; hanem ToldyToldy Ferenc kivánta azon fontos változtatásokat

– Hymnus Kazinczy Ferencz százados ünnepén. In Akademiai emlékkönyv a Kazinczy Ferencz születése évszázados ünnepéről.

Pest

Budapest

, 1859. 57–62.; BpSz 1859. 7. köt. 166–170.

AJ

Arany János

nem írta meg

Tompá

Tompa Mihály

nak, hogy

Székács

Székács József

Szász Károly

versét javasolta első helyre, míg ő és Lukács Móric

Tompá

Tompa Mihály

ra szavaztak, s azt sem, hogy

Lukács

Lukács Móric

kérte a változtatások tartalmi részét (lásd

AJ

Arany János

Tompá

Tompa Mihály

nak, 1114. 1859. okt. 22. 10. jegyzet)

Toldy

Toldy Ferenc

, ki

Kazinczy

Kazinczy Ferenc

ról azt mondja: első és legnagyobb lyricus, – a mi – tisztelet a nagy reformator egyéb érdemeinek! – nem áll. Hogy versedet jobb lett volna másnak – azaz nem másnak, hanem magadnak olvasni fel, az is szent; de

Toldy

Toldy Ferenc

mégsem tette azt tönkre, mert nem az a baj, hogy roszúl olvasta (bizony

Sz.

Szerkesztői feloldás:

Székács

Székács József

is roszúl kiabálta el a

Szász

Szász Károly

ét), hanem hogy nem hallotta senki. És igy a teremből azon érzéssel távozott a közönség, hogy mily kár volt azt a szép verset nem hallhatnia! A mit hallott belőle, példaúl az emelkedő végstrophákat, nagyon megéljenezte. – Különben a publicum,

Eötvös

Eötvös József

beszéde folytán,

n

Jegyzet

EötvösEötvös József beszéde folytán

– Magasztaló beszéd Kazinczy Ferencz felett. In Akademiai emlékkönyv […].

Pest

Budapest

, 1859. 1–23.; Kazinczy Ferencz címmel BpSz 1859. 7. köt. 139–151. és Eötvös 1975. 124–142.

politikailag lévén hangolva,

Szász

Szász Károly

éból is ilyeneket tapsolt meg: „a gyermek ajka németűl gagyog”… mire azt mondta valamelyik Wenkheim, hogy méginkább megtapsolták volna így: „a gyermek ajka németűl ugat.” Találó megjegyzés a közönség aestheticai hangúlatára. Egyéb iránt nekem alkalmam volt az ünnepély után tekintélyes emberektől, s jeles műbiráktól (a te megölő

Gyulai

Gyulai Pál

dat sem véve ki) oly nyilatkozatokat hallani, melyek a biráló választmány eljárását teljesen igazolták. Olvashatod már magad is a

Szász

Szász Károly

versét,

n

Jegyzet

Olvashatod már magad is a SzászSzász Károly versét

– Kazinczy Ferencz emlékezete. PN 1859. okt. 28. ; in Akademiai emlékkönyv […].

Pest

Budapest

, 1859. 27–38.; BpSz 1859. 7. köt. 151–161.

s itélhetsz, mennyiben annak hatása aestheticai.

Kérded, volt-e még azután dolgom a pályaművekkel, s nem híttak-e

Pest

Budapest

re? – Tán biz azt gondolod, én tettem egyik azon „akkhurát” megjegyzéseket.

[!]

[sic!]

Nem volt azzal, barátom, senkinek, csak

Toldy

Toldy Ferenc

nak, és a mennyiben több város részére másoltatni kellett,

Csengeri

Csengery Antal

nek. A mikor = midőn féle javítások

Toldy

Toldy Ferenc

kivánalmai valának. – A szinházba nem adták szavalni – különös – hanem énekleni.

Szepessi

Szepesi Imre

piarista csinálta rá az „adnotam”ot.

n

Jegyzet

SzepessiSzepesi Imre piarista csinálta rá az „adnotam”ot

– Szepesi Imre (1811–1875): szerzetestanár, zenepedagógus, klasszika-filológus. 1858-tól akadémikus, 1861–1864: a pesti piarista főgimnázium igazgatója, 1865-től egyetemi magántanár. – „adnotam”: dallam (lat.)

Mondják – én nem voltam ott – hogy a színházban „szerző! szerző!” kiabálták, s felállt

Szepessi

Szepesi Imre

, meghajtogatta magát, s összevissza éljenezték. A közönség nagy része azon boldog hitben távozott el, hogy ő látta…

Tompá

Tompa Mihály

t! – Egyébiránt, miután ott szavakat nem, csak dallamot lehetett hallani, a koszorú méltán

Szepessi

Szepesi Imre

é maradhat. Minden apró kellemetlenség daczára meggyőződhetel, hogy nincs intelligens (azaz itt: versekhez értő) ember ki ne a te költeményednek adta legyen az elsőséget. Jellemző a

P. Lloyd

Szerkesztői feloldás: Pester Lloyd

eljárása,

n

Jegyzet

Jellemző a P. LloydSzerkesztői feloldás: Pester Lloyd eljárása

– I. Lobesgedicht von Michael Tompa; II. Auszug aus dem Gedichte von Karl Szász. Uebersetzt von

Adolf Dux

Dux, Adolf

. PL 1859. okt. 28. –

Adolf Dux

Dux, Adolf

(1822–1881): 1855-től a Pester Lloyd főmunkatársa;

Petőfi

Petőfi Sándor

,

AJ

Arany János

,

Katona

Katona József

,

Eötvös

Eötvös József

,

Gyulai

Gyulai Pál

,

Jókai

Jókai Mór

műveinek német nyelvre való fordítója.

mely forditásban (s lehető jól) a tiedet egész

e

Beszúrás

n adta, a

Szász

Szász Károly

éból: „mutatványt” közlött.

Dux

Dux, Adolf

volt a fordító. –

Hanem eleget beszéltünk rólad, beszéljünk már érdekesebb tárgyról is, azaz rólam. Én mindig azt mondtam és hittem, hogy nem fogok fölmenni az ünnepélyre; vagy is, törtem magam kegyetlenűl, hogy székfoglalómat akkorra bevégezhessem, – pedig jó formán el se volt kezdve –, de látván a lehetetlenséget, lemondtam a reményről azt elkészíthetni, s igy arról is, hogy az ünnepélyen mutatkozzam. De másrészről lehetlen volt itthon maradnom – botrány nélkűl. A kőrösi professoratus egytől egyig fölment, a tanulók nagy része is, a többi szűnidőt kapott: mivel menthetném honmaradásomat. Hogy beteg vagyok, senki se hiszi, – egyéb mentség, ily nagy nemzeti ünnepélyről elmaradnom, nincs. Desperatiómban,

n

Jegyzet

Desperatiómban

– kétségbeesésemben (lat.)

[törölt]
« öss »
az indúlás előtti délután összecsaptam értekezésem meglevő részét, s elszántam magam a felrándulásra, oly határozattal, hogy kedvező esetben nem jövök haza, mig nem olvasok. Az eset kedvezőleg fordult, a mennyiben,

Csengeri

Csengery Antal

nek felolvasván kéziratomat, ő nekibiztatott, hogy jó lesz, elég lesz az, s igy fenmaradtam hetfőn estig, a míkor osztályunk űlése fogott lenni. Egyszó

[!]

[sic!]

mint száz: bejelentettem olvasási szándokomat, s october 31-kén délután 5-kor kiűltem a szégyenpadra, vagy másfél óráig olvastam, akkor az elnök,

Dessewfy

Dessewffy Emil

, sajnálta, hogy azon kedvetlen elnöki kötelességet kell teljesítnie, miszerint az [törölt]
« további »
olvasást felfüggészsze,

[!]

[sic!]

miután az Acad. által meghatározott egy óra rég eltelt;

n

Jegyzet

miután az Acad. által meghatározott egy óra rég eltelt

– lásd

Csengery

Csengery Antal

AJ

Arany János

-hoz 1859. júl. 14-én írt levelének 8. jegyzetét (1093.)

s igy én átadám helyemet

Szász

Szász Károly

nak,

n

Jegyzet

átadám helyemet SzászSzász Károly nak

–

Szász

Szász Károly

a műfordítás kérdéseiről tartotta meg akadémiai székfoglalóját

magam pedig beűltem a padba, örvendve, hogy túl vagyok a gyepűn. Ajánlom neked is: probatum est.

n

Jegyzet

probatum est

– ki van próbálva (lat.)

–

Az ünnepély részleteit minek részletezzem? Untig olvashadd az ujságból.

n

Jegyzet

Untig olvashadd az ujságból

–

Pest

Budapest

, october 27. PN 1859. okt. 28.; A Kazinczyünnepély Pesten. VU 1859. 45. sz. nov. 6. 538–539.

A lakomán magam is jelen voltam, lelkesedtünk hatalmasan: de nem a 4 pengős rosz ebédtől s bortól, hanem a diktiók

n

Jegyzet

diktiók

– beszédek (lat.)

nagy mennyiségétől. Egyszersmind alkalmam volt vagy száz emberrel megösmerkedni, – fél óra alatt! Képzelhetd,

[!]

[sic!]

mennyire megmaradt igy, e sok arcz és név, emlékezetemben. –

Heckenast

Heckenast Gusztáv

második kiadást nyomat verseimből. A szerződés egészen a régi maradt, – azaz ezt copizáltuk;

n

Jegyzet

copizáltuk

– másoltuk (lat.)

feltétel, fizetés mind ugyanazok.

n

Jegyzet

feltétel, fizetés mind ugyanazok

– lásd

Heckenast

Heckenast Gusztáv

AJ

Arany János

-nak, 1108. 1859. szept. 20.

– 2000 példány, 5 év; ha előbb elkel, az én szerencsém. – Most az öt év még nem tölt volt el. –

Julcsa

Arany Juliska

és

Laczi

Arany László

is feljöttek velem

Pest

Budapest

re;

Julcsa

Arany Juliska

ott is maradt.

n

Jegyzet

JulcsaArany Juliska és LacziArany László is feljöttek velem PestBudapest re; JulcsaArany Juliska ott is maradt

–

Juliska

Arany Juliska

szerelmi csalódása 1859 nyarán a nagykőrösi

Báthory

Báthory Gábor

-fiúban (lásd

Csengery Antal

Gyulai

Gyulai Pál

nak, GyPLev 354. 410.) s ugyanekkor

Szabó Sámuel

kolozsvári tanár leánykérésével szembeni elutasítása volt a fő oka annak, hogy

AJ

Arany János

-t okt. 26-án

Pest

Budapest

re kísérte és Csengeryéknél maradt, a környezetváltozástól is várt lelki megnyugvás reményében (lásd

AJ

Arany János

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

nek, 1096. 1859. aug. 15.)

Szándéka a tél nagy részét ottan tölteni, – ha belé nem ún a városi életbe. Nőm, szegény, honn űlt, – azaz nem űlt, hanem futva fáradva takarított, meszelt, mosott, szóval minden dolgot el végezett míg mi odavoltunk. – Ide zárom levelét a kedves k. asszonyhoz, kit én szivesen ölelek, vagy ha ezt nem engeded, legalább én is megszorítom kezét „magyarlaczissan”,

n

Jegyzet