Csönge Tamás. „»Gyermekkorod köde ülepedett fejedbe«: Személyiség és nevelődés A gólyakalifában”. Literatura 39, 2. sz. (2013): 139–152. (Online elérhetőség: http://real-j.mtak.hu/1462/1/LITERATURA_2013.pdf)

 

Kelevéz Ágnes. „»Így van ez Tomiban«: Babits ismeretlen fogarasi levele Kún Józsefhez.” Irodalomtörténeti Közlemények 117 (2013): 345–354. (Online elérhetőség: http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2013-3/kelevez.pdf)

 

Sipos Lajos. „Babits Mihály és az »ellenkultúra« képviselői a Tanácsköztársaságban”. Új Dunatáj: Tudományos és Művészeti Szemle 18, 3–4. sz. (2013): 25–32.

 

Sipos Lajos. „Babits és a modernizáció: Babits Mihály és a kulturális-társadalmi-politikai modernizáció kísérlete 1918 februárja és 1919 márciusa között”. Tekintet: Irodalom, Művészet, Társadalom 26, 1. sz. (2013): 87–109. (Online elérhetőség: http://tekintet.hu/index.php/archivum/252-2013)

 

Sipos Lajos. „Babits és a modernizáció: Babits Mihály és a kulturális-társadalmi-politikai modernizáció kísérlete 1918 februárja és 1919 márciusa között (2. rész)”. Tekintet: Irodalom, Művészet, Társadalom 26, 6. sz. (2013): 49–69. (Online elérhetőség: http://tekintet.hu/index.php/archivum/252-2013)

 

Széchenyi Ágnes. „A városi tapasztalat a Nyugat első nemzedékének írásaiban: Különös tekintettel Babits Mihály A csengettyűsfiú című versére”. Alföld 64, 7. sz. (2013): 29–34. (Online elérhetőség: https://epa.oszk.hu/00000/00002/00227/pdf/EPA00002_alfold_2013_07_029-034.pdf)

 

Visy Beatrix. „»Öreg csont, ifjú csont«: A haláltánc mesterei: Babits és Weöres”. Jelenkor 56, 7–8. sz. (2013): 807–811. (Online elérhetőség: https://www.jelenkor.net/archivum/cikk/2801/oreg-csont-ifju-csont)

 

Wirágh András. „Az írás szeszélye: Jósika Miklós: Két élet – Babits Mihály: A gólyakalifa”. Irodalomtörténet 94, 3. sz. (2013): 75–399. (Online elérhetőség: http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2013-3.pdf)

 

Finta Gábor. „»…bárány-e vagy farkas«: Babits Mihály: Októberi ájtatosság”. Danubius Noster 2, 1–2. sz. (2014): 127–133.

 

Fried István. „Németh László–Kazinczy Ferenc–Babits Mihály”. Forrás 46, 6. sz. (2014): 42–55. (Online elérhetőség: http://epa.oszk.hu/02900/02931/00177/pdf/EPA02931_forras_2014_6_042-055.pdf)

 

Józan Ildikó. „Francia-magyar: Fordítás, irodalom és politika a két világháború között”. Literatura 40, 2. sz. (2014): 109–118. (Online elérhetőség: http://real-j.mtak.hu/1902/2/Literatura_2014_2.pdf)

 

Kelevéz Ágnes. „Az átrendezés szenvedélye: Versciklusok a fiatal Babitsnál”. Danubius Noster 2, 1–2. sz. (2014): 105–119.

 

Kosztolánczy Tibor. „»Az emberélet útjának felén«: Babits Mihály 1918–1919-ben, avagy egy levelezéskötet tanulságai”. Kortárs 58, 4. sz. (2014): 63–69. (Online elérhetőség: https://epa.oszk.hu/00300/00381/00191/EPA00381_kortars_2014_04_23281.htm)

 

Kálmán C. György. „A modern konzervativizmus hagyományának kialakulása – Babits vitája az avantgárddal”. Danubius Noster 2, 1–2. sz. (2014): 85–96.

 

Sipos Lajos. Babits és a modernizáció: Babits Mihály és a kulturális-társadalmi-politikai modernizáció kísérlete 1918 februárja és 1919 márciusa között (3. rész)” Tekintet: Irodalom, Művészet, Társadalom, 27, 2. sz. (2014): 67–88. (Online elérhetőség: http://tekintet.hu/index.php/archivum/253-2014)

 

Sipos Lajos. Babits és a modernizáció: Babits Mihály és a kulturális-társadalmi-politikai modernizáció kísérlete 1918 februárja és 1919 márciusa között (4. rész)” Tekintet: Irodalom, Művészet, Társadalom, 27, 4. sz. (2014): 61–79. (Online elérhetőség: http://tekintet.hu/index.php/archivum/253-2014)

 

1. Varga Zoltán. „Önéletrajzi tér és talált szöveg: Babits Mihály beszélgetőfüzetei”. Literatura 40, 1. sz. (2014): 60–76. (Online elérhetőség: http://real-j.mtak.hu/1902/1/Literatura_2014_1.pdf)

 

Lapis József. „Galíciától az Isonzóig: Az első világháborús magyar líra”. Studia Litteraria 54, 3–4. sz. (2015): 142–156. (Online elérhetőség: https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/4171/4033)

 

Csehy Zoltán. „Inakost, homosexualita, performativne roly (a queer) v (post)modernej mađarskej poézii”. World Literature Studies – Časopis pre výskum svetovej literatúry 8, no. 1 (2016): 86–97. (Online elérhetőség: http://www.wls.sav.sk/wp-content/uploads/WLS1_2016_Csehy.pdf)

 

Füzi Izabella. „Babits és a korai (magyar) mozi”. Apertúra 11, 2016. 2. sz. (Online elérhetőség: https://www.apertura.hu/2016/tel/fuzi-babits-es-a-korai-magyar-mozi/)

 

Kelevéz Ágnes. „»…kincstelen és magamtalan«: A Holnap körüli botrány hatása Babits költészetére”. Irodalomtörténet 97, 3. sz. (2016): 300–310. (Online elérhetőség: http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2016-3.pdf)

 

Kosztolánczy Tibor és Nemeskéri Erika. „»Sokszavú herold«: Magyar költő kilencszáztizenkilencben”. Irodalomtörténet 97, 2. sz. (2016): 138–163. (Online elérhetőség: http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2016-2.pdf)

 

Lipa Tímea. „Az Ady-szeminárium”. Forrás 48, 6. sz. (2016): 60–71. (Online elérhetőség: https://epa.oszk.hu/02900/02931/00199/pdf/EPA02931_forras_2016_06_060-071.pdf)

 

Szénási Zoltán. „»A nő és a pénz izgalma«: A kettőség szerepe Babits Mihály A gólyakalifa című regényének a narrációjában”. Híd: Irodalmi, Művészeti és Társadalomtudományi Folyóirat 70, 6. sz. (2016): 115–124. (Online elérhetőség: http://www.hid.rs/hid/2016/hid-2016-junius.pdf)

 

Tóth Ákos. „A muzealizáló képzelet: Babits Mihály Pictor Ignotusáról”. Irodalomtörténet 97, 3. sz. (2016): 311–338. (Online elérhetőség: http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2016-3.pdf)

 

Visy Beatrix. „A vers mint antipropaganda: Babits Mihály: Fortissimo”. Irodalomtörténet 97, 3. sz. (2016): 339–348. (Online elérhetőség: http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2016-3.pdf)

 

Dobos István. „A »klasszicizáló modern« és az avantgárd: Megjegyzések Babits hagyományértelmezéséhez”. Irodalomtörténet 98, 2. sz. (2017): 234–251. (Online elérhetőség: http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2017-2.pdf)

 

Kelevéz Ágnes. „Nemes Nagy Ágnes publikálatlan színdarabja Babitsról: Egy értelmezési kísérlet jelentősége”. Irodalomismeret 26, 2. sz. (2017): 5–31. (Online elérhetőség: https://www.irodalomismeret.hu/files/2017_2/kelevez_agnes.pdf)

 

Lengyel Imre Zsolt. „A Nyugat első könyveinek fogadtatásáról”. Irodalomtörténeti Közlemények 121, 4. sz. (2017): 435–463. (Online elérhetőség: http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2017-4/lengyel.pdf)

 

Schein Gábor. „A szatíra, a megbocsátás és a humor kérdései Babits Jónás könyvében”. Irodalomtörténet 98, 3. sz. (2017): 317–330. (Online elérhetőség: http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2017-3.pdf)

 

Szalagyi Csilla. „»Bizony, nem múzeum…«: Az idegenség fordulatai Babits Mihály és Pilinszky János írásaiban”. Műhely 40, 2. sz. (2017): 53–60. (Online elérhetőség: http://epa.oszk.hu/02900/02978/00059/pdf/EPA02978_muhely_2017_02_053-060.pdf)

 

Szénási Zoltán. „Új nevezés az irodalom piraeusi fáklyaversenyében: Megjegyzések Babits és az irodalmi konzervatizmus kérdéséhez”. Vigilia 82, 4. sz. (2017): 288–293. (Online elérhetőség: https://vigilia.hu/pdfs/Vigilia_2017_04_facsimile.pdf#page=50)

 

Balogh Gergő. „Jog és költészet a magyar irodalmi modernségben. Babits Mihály: Fortissimo”. Irodalomtörténet 99, 3. sz. (2018): 250–273. (Online elérhetőség: http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2018-3.pdf)

 

Borbás Andrea. „Egy versmondó est bevezetői avagy szövegközlési problémák a Babits-recepcióban”. Irodalomtörténet 99, 2. sz. (2018): 196–203. (Online elérhetőség: http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2018-2.pdf)

 

Buda Attila és Major Ágnes. „A Babits-versek kritikai kiadásának átalakulása, avagy a kéziratos hagyaték változásának következményei”. Irodalomtörténet 100, 4 sz. (2019): 435–447. (Online elérhetőség: http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2019-4.pdf)

 

Arató László. „A vigasz három variánsa. Babits három »önmegszólító« verse”. Studia Litteraria 58, 3–4. sz. (2019): 140–151. (Online elérhetőség: https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/7463/6841)

 

Konkoly Dániel. „Halál, telefon és hang Babits Mihály Haláltánc című költeményében”. Alföld 70, 1. sz. (2019): 54–61. (Online elérhetőség: https://epa.oszk.hu/00000/00002/00245/pdf/EPA00002_alfold_2019_01_054-061.pdf)

 

Németh Ákos. „»…Vannak akiknek a halál bejön az életükbe…«: a betegség és halál irodalommá váló tapasztalata Babits Mihály műveiben”. Kharón: Thanatológiai Szemle 23, 2. sz. (2019): 35–45. (Online elérhetőség: http://epa.oszk.hu/02000/02002/00068/pdf/EPA02002_kharon_2019_2_035-045.pdf)

 

Sebők Melinda. „Kovács András Ferenc Babits parafrázisai: Szépen könyörgök, megsegíts, Babits Mihály!: KAF: Babitsolás”. Kortárs 63, 1. sz. (2019): 93–98. (Online elérhetőség: https://epa.oszk.hu/00300/00381/00243/pdf/EPA00381_kortars_2019_01_093-098.pdf)

 

Szénási Zoltán. „Politikai modernizációs kísérletek kudarcának költői konzekvenciái Babits Mihály Szíttál-e lassú mérgeket? című versében”. Híd: Irodalmi, Művészeti és Társadalomtudományi Folyóirat 83, 7. sz. (2019): 49–60. (Online elérhetőség: http://www.hid.rs/hid/2019/hid-2019-julius.pdf)

 

Kelevéz Ágnes. „Új forrás a fiatal Babits kötetszerkesztési módszeréhez: Előkerült a Levelek Iris koszorújából kötet szerzői kézirata”. Irodalomtörténeti Közlemények 123, 4. sz. (2019): 507–532. (Online elérhetőség: http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2019-4/kelevez.pdf)

 

1. Molnár Ferenc. „Milyen bibliakiadást használt Babits Mihály a Jónás könyve írásakor?”. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica 24,1. sz. (2020): 9–24. (Online elérhetőség: https://matarka.hu/koz/ISSN_1219-5448/tomus_24_fas_1_2020/ISSN_1219_5448_tomus_24_fas_1_2020_009-024.pdf)

 

Borbás Andrea. „Babits Mihály 1911 és 1919 között keletkezett előadásainak datálási nehézségei”. Irodalomtörténet 101, 4. sz. (2020): 460–470. (Online elérhetőség: http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2020-4.pdf)

 

Imre Flóra. „Babits és Horatius”. Alföld 71, 5. sz. (2020): 69–83. (Online elérhetőség: https://epa.oszk.hu/00000/00002/00260/pdf/EPA00002_alfold_2020_05_069-083.pdf)

 

Szénási Zoltán. „A Húsvét előtt előtt: Babits Mihály legismertebb háborúellenes versének keletkezéstörténete és a kronológia elve a kritikai kiadásban”. Irodalomtörténet 101, 4. sz. (2020): 471–483. (Online elérhetőség: http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2020-4.pdf)

 

Szénási Zoltán. „»titkos fejlődés valami új felé«: Szerkezeti párhuzamok Babits Mihály Nyugtalanság völgye című kötete és Dante Isteni színjátéka között”. Irodalomtörténeti Közlemények 124, 6. sz. (2020): 769–788. (Online elérhetőség: http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2020-6/szenasi.pdf)

 

Szénási Zoltán. „Az irodalmi szöveg instabilitása és a műalkotásváltozó kontextusai: Babits Mihály Fortissimójáról”. Hungarológiai Közlemények 21, 4. sz. (2020): 23–40. (Online elérhetőség: https://hungarologiaikozlemenyek.ff.uns.ac.rs/index.php/hk/article/view/2207/2214)

 

Bálint Ágnes. „A mester–tanítvány kapcsolat eltérő értelmezései Babits Mihály és Németh László feleselő regényeiben”. Forrás 53, 4. sz. (2021): 45–55. (Online elérhetőség: http://epa.oszk.hu/02900/02931/00252/pdf/EPA02931_forras_2021_04_045-055.pdf)

 

Hunyadkürti Soma. „Eszmetörténeti kérdések Babits Mihály és Németh László kapcsolatában”. Forrás 53, 4. sz. (2021): 38–44. (Online elérhetőség: http://epa.oszk.hu/02900/02931/00252/pdf/EPA02931_forras_2021_04_038-044.pdf)

 

Nagy István. „Babits – Dosztojevszkij”. Iskolakultúra: Pedagógusok szakmai-tudományos folyóirata 31, 4. sz. (2021): 24–27. (Online elérhetőség http://epa.oszk.hu/00000/00011/00243/pdf/EPA00011_iskolakultura_2021_04_024-027.pdf)

 

Simon Attila. „Exhaustion and Recycling: The Figures of the Danaids in Babits, Nietzsche, Freud, and Proust”. Central European Cultures 1, 2. sz. (2021): 84–118. (Online elérhetőség: http://ojs.elte.hu/cec/article/view/1474/2934)

 

Szénási Zoltán. „Mire jó a genetikus kritika?: Válaszkísérletek a Babits-filológia felől”. Helikon: Irodalom- és Kultúratudományi szemle 67, 1. sz. (2021): 153–175. (Online elérhetőség: http://epa.oszk.hu/03500/03580/00021/pdf/EPA03580_helikon_2021_1_153-175.pdf)

 

Szénási Zoltán. „A vörös levél »póstása«?: Babits és a Tanácsköztársaság”. Vigilia 87, 2. sz. (2022): 120–126.