KAZINCZY GÁBOR – ARANY JÁNOSNAK

Tisztelt barátom,

Vettem mindkét kedves leveledet. A legelsőt nem válaszoltam meg, mert fördői szűn- és enyhidődet nem akartam irodalmi bajlódással keseríteni. Jegyzéseidet nagy köszönettel fogadom;

Toldyval

Toldy Ferenc

, ki épen nálam volt, megrumináltuk.

n

Jegyzet

megrumináltuk

– meghánytuk-vetettük a dolgokat (lat.)

Sokat tanúltam belőlök; részben el is fogadom. Kérlek tehát, tedd mind a két darabot szekérpostára, költségemre; egy hét múlva, vételöktől, visszakapod, s sajtó alá adhatod, ha tetszik. Arra kötelezem magamat ezennel, hogy a nyomtatás miattam szünetelni nem fog. S míg ez a kötet elkészűl, áttekintem Tartuffeöt. Eddig nem tettem, mert – őszintén megvallva – boszantott

[!]

[sic!]

hogy a nyomtatást elhalasztád,

n

Jegyzet

Eddig nem tettem, mert – szintén megvallva – boszantott hogy a nyomtatást elhalasztád

– Vesd össze 1482.: „Igaz, a Fösvényt nyomathatnám: de arra sem küldted még el víszontjegyzéseidet (esedezem azokért) s aztán, hátha még akkor is lesznek scrupulusaid Tartuffe iránt, és én nem fogom szétküldhetni a második kötetet.”

és mert azon egy pár órát, mit munkában tölthetek naponként,

Galeot

Galeotto Marzio

foglalta el;

n

Jegyzet

GaleotGaleotto Marzio foglalta el

–

Galeotto Marzio

(1427–1497) műve, a De egregie, sapienter et iocose dictis et factis Mathiae Regis (Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről)

Kazinczy Gábor

sajtó alá rendezésében jelent meg (

Pest

Budapest

, 1863): MARCIUS GALEOT könyve MÁTYÁS KIRÁLY jeles, bölcs és elmés mondásai és tetteiről.

utolsó íveit ma küldöm, hála istennek, Bécsbe.

Gyulay Pál

Gyulai Pál

úr ugyan nekünk állt lapodban.

n

Jegyzet

Gyulay PálGyulai Pál úr ugyan nekünk állt lapodban

–

Gyulai

Gyulai Pál

a Két ó-székely ballada c. munkájában ( SzF II. 1862. II. 12–16. sz., 1862. júl. 24. 177–179., júl. 31. 193–197., aug. 7. 209–211., aug. 14., 225–227., aug. 21. 241–145.) kitért

Kazinczy

Kazinczy Gábor

és

Toldy

Toldy Ferenc

népiesség-felfogására, amelyet a két szerző Gaal György magyar népmese gyüjteményének kiadásához csatlakozó előszavában a népköltészet alkotásait, néhány ritka kivételtől eltekintve, naiv felfogásában szép, de kidolgozásában, kompozíciójában, verselésében a műköltészet alatt állóknak tekintett.

Toldy

Toldy Ferenc

elítélte a népiesség uralomra jutását, s a népiesség égisze alatt létrejött irodalmat hanyatlásnak fogta fel. (

AJ

Arany János

maga is bírálta

Kazinczy Gábor

népiesség-felfogását 1853. febr. 6-án

Pákh

Pákh Albert

nak írt levelében. AJÖM XVI. 462. 168–170. )

Én nem fogom

Szemere Miklós

t követni,

n

Jegyzet

nem fogom Szemere MiklósSzemere Miklós t követni

–

Szemere

Szemere Miklós

és a kritika-vita történetét l. az 1414. sz. levél jegyzeténél.

Kazinczy

Kazinczy Gábor

Lévay

Lévay József

hoz szóló levelében mindkét részt érinti: „S aztán az, amit szegény

Miklós

Szemere Miklós

csinált, vagyis ahogy csinálta: valóban nagy tapintatlanságot mutat önmaga – hát még a kristály

Arany

Arany János

irányában. Mert hiszen

Arany

Arany János

t absolválja első látra ki ki. A fene is kivánhatná, hogy egy egyíves hetilap 5 1/2 íves polemiát (bármi tárgyban, bárkitől is) közöljön. – Én négy sorban akartam

Gyulai

Gyulai Pál

nak felelni, hogy lássa, hogy tudatlanságból

[szerkesztői feloldás]

…

fogott belénk; abba hagytam.

Sz. Mikl.

Szerkesztői feloldás:

Szemere Miklós

nem fogja hinni, hogy mig

Toldy

Toldy Ferenc

nálam volt, végig sem olvastuk

Gy.

Szerkesztői feloldás:

Gyulai

Gyulai Pál

czikkelyét; ezt a becsületemre mondom. ( Gulyás 1931. 355.)

mert sem annyi súlyt nem fektetek akár arra, mit tart rólam

Gyulay

Gyulai Pál

úr, akár arra, mit mond az efféle viadalmak

a

Beszúrás

t figyelmére méltató parányi közönség. Annyi azonban áll, hogy én, oly tónusban főleg, nem „akadoznék”

Gyulay

Gyulai Pál

ba; tőle pedig annyi tekintetet, mint a mennyivel iránta viseltetném, talán megvárhatok;

Toldy

Toldy Ferenc

pedig kétségen kivűl. Sokat el lehet fogadni, vagy legalább nyelni, de vagy méltán leczkéztessenek, vagy legalább olyki leczkéztessen, ki arra jogosítva van quand même.

n

Jegyzet

quand même

– mégis (fr.)

Gyulay

Gyulai Pál

gúnyos álmélkodása s kérdezősködése valóságos értetlenség; arra pedig, hogy tónusára fátyolt vessünk egyénisége miatt, még sokat kell nőnie.

Isten Veled, tisztelt Barátom. Tarts meg mindenek felett becses jóvoltodban.

KGábor

Kazinczy Gábor

Ha, laptölteléknek,

Galeot

Galeotto Marzio

elbeszélései közűl

n

Jegyzet De dictis & factis Matthíae

[!]

[sic!]

Corvini.

n

Jegyzet

De dictis & factis Matthíae [!][sic!] Corvini

– l. fentebb

valamit használhatsz, szolgálatodra áll. Én igen érdekeseknek tartom; úgy látszik,

Ráth

Ráth Mór

n

Jegyzet

RáthRáth Mór

–

Ráth Mór

(1829–1903): könyvkereskedő és -kiadó. Részt vett a szabadságharcban; majd rövid bujkálás és osztrák katonai szolgálat után visszatért eredeti szakmájához. Könyvkerekedése kedvelt találkozóhelye volt az 1848 eszméihez hű művészeknek és politikusoknak. A cenzúrát kijátszva terjesztette

Széchenyi

Széchenyi István

Ein Blick… c. művét.

AJ

Arany János

munkáit az Összes Költeményekkel kezdődően (1867) adta ki.

is, a kiadóm.

AJOM18

Megjegyzések: