ARANY JÁNOS – TOMPA MIHÁLYNAK

Édes barátom!

Leveledet is megkaptam (az elsőt, gondolom, mert a telegrammban leveleidről szólsz): tehát tisztázzuk a helyzetet; olvasd türelemmel.

Az Akadémia nagyjutalmára pályáznak nemcsak bizonyos fölvett vagy kijelölt munkák, hanem (mint ezt az Almanach 213-ik lapján megolvashatod

n

Jegyzet

mint ezt az Almanach 213-ik lapján megolvashatod

– „Minden évben másmás osztály ajánl akadémiai nagy jutalomra (kétszáz arany) és másod vagyis Marczibányi-jutalomra, köréhez tartozó munkát oly módon, hogy mindig a legközelebb lefolyt hatévi időközben megjelent, illető szakbeli munkák vétessenek tekintetbe, oly módon mindazáltal, hogy a mint a nyelv- és széptudományi osztályra kerűl a sor, ez osztály két nagy köre, a nyelv- és széptudományi különkülön részesíttetik az egész nagy jutalomban. Az osztályok sorára nézve: 1862- ben (1856–61-ről) a történettudományi, 1863-ban (1857–62-ről) a természettudományi, 1864-ben (1858–63-ról) mathematikai, 1865-ben (1859–64-ről) a philosophiai, 1866-ban (1860–65-ről) a történettudományi, 1867-ben (1861–66- ról) külön a nyelv-, és külön a széptudományi, 1868-ban (1862–67-ről) a történettudományi osztály körébe eső munkák legjobbika nyeri a nagy jutalmat.” ( Magyar Tudom. Akadémiai almanach csillagászati és közönséges naptárral MDCCCLXVII-re.

Pest

Budapest

en, Eggenberger Ferdinánd m. akad. könyvárusnál, 213.)

) minden 1861 és 1866 közt megjelent szépirodalmi művek.

E szerint akár volna munkáid azon kötetje, mely azon években jelent meg, fölvéve, akár nem: az minden esetre a pályázók közt van. Különbség csak az, hogy ha nem emlegetik, kevesebb embernek jut eszébe.

Egyébiránt az eljárás következő. A nagygyűlés közeledtével az illető osztály, melyen a jutalmazás sora van, magán-értekezletben, zárt körben összeűl, és tanácskozik, mely művek jutalmazásáról lehetne szó. Így történt jelenleg is. A nyelvtudományi osztály conferentiát tartott, a tagok beszélgettek, mely munkák jöhetnek szóba az idei jutalomnál: s természetesen a legelsőket kellett emlegetni. Akkor ezeket följegyezték, a jegyzéket a jelenlevő tagok számára lemásolva kiosztották, hogy kiki otthon gondolkozván rajta, ha még jut eszébe szóbajöhető munka, azt is jegyezze föl, és a jövő zárt conferentiába hozza el,

tovább

Beszúrás

i megvitatás végett.

Figyelj már most: itt kezdődik a hiba!

A tagok közt oly sületlen ember is volt jelen, ki azt gondolta, hogy e lajstrom már dobraütni való. Én boszusággal láttam a „Hon” egyik múlt heti számában,

n

Jegyzet

Én boszusággal láttam a „Hon” egyik múlt heti számában

– „Az akademiai nagy jutalomra pályázó munkák lajstromaI. Szépirodalmiak: – 1) Tompa Mihály összes versei. 6. 7ik köt. – 2)

[!]

[sic!]

Madács Imre

Madách Imre

: Az ember tragoediája. – 3) Szász Károly összes költeményei. II. Nyelvtudományiak. 1.

Toldy Ferenc

. A magyar nemzeti irodalom története.

Pest

Budapest

1864–65. – 2.) A magyar nyelv szótára. A m. t. akad. megbizásából

Czuczor G.

Czuczor Gergely István

és

Fogarasi János

.

Pest

Budapest

1862–67. – 3.) Gegus Dániel. Magyar országgyülési törvénykönyv. I–III.

Pest

Budapest

1866. – 4.)

Ballagi Mór

. Magyar-német és Német-magyar szótár 2 köt.

Pest

Budapest

.– 5.)

Fogarasi János

. Magyar-német és Német-magyar szótár.

Pest

Budapest

. – 6.) Kriza János. Vad rózsák. Székely népköltési gyüjtemény. I. köt. Kolozsvár 1863. – 7.) Vámbéry Armin. Abuska. Csagatai török szógyüjtemény, török kézirat után.

Pest

Budapest

, 1862. – 8.) A classica philologia encyclopaediája. Télfy János.

Pest

Budapest

, 1864. – 9.) Kenessey Albert Hajózási műszótár. A Marczibányi jutalomra pályáznak: 1.)

Szász Károly

müforditása: a) Lyrai áloék.

Pest

Budapest

, 1861. – b) Gyöngyvirágok.

Pest

Budapest

1862. – c)

Hugo V.

Hugo, Victor

Századok legendájából

[szerkesztői feloldás]

.

Kiadta a Kisfaludy-társaság. 1863. – 2.)

Gyulai Pál

. Vörösmarty életrajza.

Pest

Budapest

1866. – 3.) Zord idők. Regény. B.

Kemény Zsigmond

.

Pest

Budapest

1862. – 4) Politikai divatok.

Jókai Mór

. – Mire megvénülünk.

Jókai Mór

. – 6.) Cicero levelei, ford.

Fábián Gábor

.” A Hon, 1868. jan. 15.

s azt gondolva, hogy

Jókai

Jókai Mór

, [törölt]
« ( »
a netalán hozzá mint akadémiai taghoz küldött czímjegyzéket [törölt]
« az »
a lap számára [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
való hirdetésnek vélte s úgy adta ki, rögtön irtam neki:

n

Jegyzet

rögtön irtam neki

– 1868. jan. 15-én (2144.)

mi dolog ez, hogy a zárt conferentia használatára készült, s még egészen el sem készült laistromot kipublikálja, neveket és személyeket compromittálván? Megvallom, azonnal te jutottál eszembe, mics

o

Beszúrás

da nagy dolgot fogsz te ebből csinálni.

Jókai

Jókai Mór

helyett ujdondásza válaszolt,

Illési

Illésy György

,

n

Jegyzet

JókaiJókai Mór helyett ujdondásza válaszolt, IllésiIllésy György

– Illésy György (1832–1871): 1865- től a Fővárosi Lapoknál korrektor és francia beszélyek fordítója, majd a Vadász és Versenylap számára angolból fordító; 1866-ban a Magyar Világnál, aztán a Sürgönynél, 1867 májusától a Hon szerkesztőségében dolgozik.

hogy őt a principalisa

n

Jegyzet

principálisa

– hivatali főnöke (lat.)

össze szidta, pedig ő más lapból vette át, íme küldi a Hétfői Lapokat (valami tanodai féle lap, nem láttam se az előtt, se azóta.) onnan vágta ki.

n

Jegyzet

A Hétfői Lapokat [szerkesztői feloldás] … onnan vágta ki

– Hétfői Lap az irodalom és tanügy számára, 1868. 2. sz. jan. 13. 29–32.

No már én nem tudom, de úgy combinálom, hogy RiedlSzende,

n

Jegyzet

Riedl Szende

– Riedl Szende (1831–1873): nyelvész, szerkesztó.

ki az osztály értekezleten jelen volt és kapott egy oly lajstromot, csupa ügyetlenségből azt vélve, hogy ez már közönség elé tartozik, adta azon tanodai lapba. Onnan vette a Hon, és onnan a többi.

Ekkor én azt gondoltam, hogy tiltakozni kellene a laistrom közzététele ellen. De mi haszna: azt, hogy e laistrom létezik, tagadnom nem lehetett volna, annak földerítése pedig, hogy indiscret úton kerűlt nyilvánosság elé, mit sem segített volna, ki levén kürtölve bizonyos nevek. Tanácskoztam

Hunfalvy Pál

lal, mint az osztály értekezlet jegyzőjével, s abban állapodtunk meg, hagyjuk a dolgot elaludni magától; hivatalos nyilatkozgatással méginkább rávonnók a figyelmet és felébresztenők a kiváncsiságot. És már el is hangzott szerencsésen.

Ha ez indiscretio közbe nem jő: te magad sem tudtad volna meg, hogy pályáztál, csak akkor, midőn az eredményről hivatalosan értesitettelek volna. Kétségtelen, hogy úgy lett volna jobb: de azért igy sem kell fejedet a falba verned. Mert

1.) Annyi mint bizonyos, hogy te nyered. Nemcsak az az egy vagy két kötet (igaz, mikor jelent meg a VII-ik? nekem nincs abból), hanem egész költői pályád méltánylása forog szóban, s implicite az első V kötet is pályáz, noha 1861 előtt jelenvén meg, világosan befoglalni nem lehetett. De így értik ezt a tagok, így volt ajánlva is.

M–ch

Szerkesztői feloldás: Madách

-csal szemben minden más[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
körülmény is te melletted szól.

2.) De ha quo fato,

n

Jegyzet

quo fato

– szerencsétlenségből (lat.)

M–

Szerkesztői feloldás:

Madách

Madách Imre

nak az Akadémiában oly pártja kerekednék is, a milyen nincs, (mert a fővárosi ujdondászoknak nem lesz ott szava): és posito sed non concesso,

n

Jegyzet

posito sed non concesso

– feltéve, de meg nem engedve (lat.)

le találnának szavazni: az rád nézve semmivel nem lenne nagyobb „kudarcz” mint

Jókai

Jókai Mór

ra, vagy

Kemény

Kemény Zsigmond

re kiknek 1861–6 regényei jelentek meg, s azon száz meg száz vers, novella &c. iróra, kiknek művei akkor láttak világot. Hogy lehet ily széles pályázatnál kudarczról beszélni? Hát kudarcz volt, hogy se én se te nem nyertünk, mikor

Petőfi

Petőfi Sándor

nyert? Vagy megbuktál te, mikor 1854– 60 ról én nyertem? Nosza, ne légy gyermek! Az isten soha se adjon nekem nyugodtabb kedélyt, mint akkor

[betoldásjel]

Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.

olt

Szerkesztői feloldás: volt

mikor engem emlegettek nagy-jutalomra, pedig szóban volt

Czuczor

Czuczor Gergely István

n

Jegyzet

CzuczorCzuczor Gergely István

–

Czuczor Gergely

Czuczor Gergely István

(1800–1866) bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, az Akadémia 1831-től levelező, 1836-tól rendes tagja.

is a Nagy szótárral, sőt ugyancsak korteskedtek mellette. De hát megbuktam volna én azért?

Nyugodj meg, édes

Miská

Tompa Mihály

m. A nagygyűlés úgy volt, hogy meglesz, most januárban, de nem lehet, mert az Igazgató Tanács legtöbb része a delegatióban eltávozott, s így elhalasztotta az elnök febr. végére vagy mártz. elejére. Egy szóval, nincs még kitűzve bizonyos nap.

[betoldásjel]

Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.

legrammoddal

Szerkesztői feloldás: Telegrammoddal

ugyan pórul jártam. Annyira zaklattál a

Gyulai

Gyulai Pál

válaszát illető sürgetéssel, annyira lótottunk-futottunk e miatt akkor is:

Gyulai

Gyulai Pál

hozván recepisséit,

n

Jegyzet

recepisséit

– postai vevényeit (né.)

igazolványait, hogy nem is gondoltam másra. De boldog isten! arra meg hogy i

[hiány]

[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter

e telegramm, melyet betűhíven idemásolok: „Megdöbbentő válságosság. Felvétlenül

[!]

[sic!]

semmi igy lehet kortest lélek megzavaroja, itélet mikor? Válaszolj rögtön így

Tompa

Tompa Mihály

.” Az a gondolat: miféle válság? micsoda lélek zavar? micsoda itélet? Igazán megdöbbentem

[hiány]

[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter

állapotodon, s különben is az nap életem egyik legsötétebb napja lévén,

n

Jegyzet

az nap életem egyik legsötétebb napja lévén

– Jan. 18. Piroska napja volt. Az ezt követő napok a

Piroska

Széll Piroska

születésére és

Juliska

Arany Juliska

halálára való visszaemlékezés ideje lehettek, amint azt

AJ

Arany János

1868. febr. 14-i,

Tompá

Tompa Mihály

nak írt levele is igazolja (2160.). Ekkor idézi a Toldi szerelme VI. részének 1867 nyarán írt elejét: „Piroska…. ez a név! jaj nekem, ez a név!” Febr. 16. Juliánna napja.

a képzelődés annyira megrázta roncsolt idegeimet, hogy a magam állapotján réműltem el. Csak hosszu küzdés után, este későn jöttem a sejtelemre, hogy az ítélet szó mire czélozhat, de válaszolni mégsem mertem, mig újra telegrammod nem jött más nap.

n

Jegyzet