ARANY JÁNOS – CSENGERY ANTALNAK

Kedves barátom,

Régen akarok én neked irni e cseh fenyvesek közűl: csupán azt nem tudom: mit? Bädeker-féle leirásokkal, ily világszerte ismeretes helyről, nem akartalak úntatni; a mi pedig velem és körülöttem történik, az oly egyhangu és üres, hogy nem lett volna érdemes, az országgyűlés utolsó napjaiban, figyelmedet csak egy perczre is elvonnom velök.

n

Jegyzet

nem lett volna érdemes, az országgyűlés utolsó napjaiban, figyelmedet csak egy perczre is elvonnom velök

– A képviselőház júl. 15-én tartotta szünet előtti utolsó ülését.

Negatív mind az, a mit most is irhatok, de szívességtek elhagyott kis nyájam iránt ösztönöz még is, ezért legalább, kifejezni köszönetemet.

Megérkeztem hát, s gyógy-időm kétharmad részét eltöltöttem, minden baj nélkűl. A cura hatását nemlegesen érzem; azt mondják: positiv javulás csak az utó-cura alatt fog beállani. Anynyi igaz, hogy májam nem apadt, de nem is fáj.

n

Jegyzet

Anynyi igaz, hogy májam nem apadt, de nem is fáj

– Vesd össze

AJ

Arany János

1868. szept. 28-án

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

hez (2213.) és 1869. jan. 16-án

Lévay

Lévay József

hoz (2223.) írt levelével.

Hat pohár viz, mely eleinte jól fogott, ma már úgy látszik nem elég; valószínűen az orvos fölebb fogja emelni, mihelyt közelebb beszélhetek vele. Iszonyú quantum vizet megitatnak az emberrel itt,

n

Jegyzet

Iszonyú quantum vizet megitatnak az emberrel itt

– Vesd össze a Karlsbadi versikével:

Wenn die Wässer

Wär’n nit besser

Als die Doctoren:

Wär’n mer verloren.

némelyik 10-ig fölviszi. Tekintve hátralevő időmet, én is fellicitálhatom addig. De csak használna! azonban az én hitem még nem oly szilárd mint a kőszikla, noha májam az.

Hanem, legyen a víz bárminő hatásu, az itteni élet az, mely

nek

Beszúrás

az organismusra lehetetlen üdítőleg nem hatnia. A nappali idő 14 órájábol 7-et az ember, úgy szólva folytonos mozgás közt, fenyvesek árnyában vagy közelében tőlt el. A mellett mérsékelten eszik és alszik. Gond és gondolat távol. Szerencsére hazulról megnyugtató híreket veszek; a politikával nem törődöm. Azt sem tudom, delegatus vagy-e?

n

Jegyzet

Azt sem tudom, delegatus vagy-e?

–

Csengery Antal

nem volt tagja az 1869. júl. 11. és aug. 30. között Bécsben ülésező magyar közös ügyi delegációnak. (Nem is lehetett, mert nagykanizsai megválasztását követően csak jún. 16-án mutatta be megbízólevelét a képviselőháznak, a delegáció tagjainak választására pedig már két nappal korábban sor került.)

találomra intézem e levelet

Pest

Budapest

re, mint a honnan elébb-utóbb megkapod. Ujságot elvétve is alig látok, de nem is törődöm hogy lássak.

Horváth B.

Szerkesztői feloldás:

Horváth Boldizsár

Horvát Boldizsár

híres beszédét

n

Jegyzet

Horváth B.

Szerkesztői feloldás:

Horváth Boldizsár

Horvát Boldizsár

híres beszédét – Horvát Boldizsár (1822–1898) igazságügyi miniszter 1869. júl. 3-án tartotta meg záróbeszédét a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat (a későbbi 1869. évi IV. tc.) általános vitájában.

a Presse valamelyik elhasított számából, németül olvastam, egy bizonyos helyen. Most meg, úgy hallom,

Lőrincz

Tóth Lőrinc

barátomat csávázzák,

n

Jegyzet

Most meg, úgy hallom, LőrinczTóth Lőrinc barátomat csávázzák

–

Tóth Lőrinc

et „áztatják”, azaz „rágalmazzák”. – A ’csávázás’ eredeti jelentése: a vetőmag fertőtlenítése. – Vesd össze „téged pedig ezerszer ölelni oly hévvel, a minőre képes naponkinti fürdővel kiáztatott és kicsávázott barátod” (

AJ

Arany János

Madách

Madách Imre

nak, AJÖM XVIII. 1473. 1862. aug. 29. 118. ) és

AJ

Arany János

fordításával:

Törvénybe hurcolt, megrágalmazott,

Hazugsággal lenyelvelt, szólt-szapult,

Csávába tett;

[szerkesztői feloldás]

...

(Arisztophanész: Az Acharnaebeliek, 351–353.)

Tóth Lőrinc

1853 és 1869 között az Akadémia, 1859-től a Kazinczyalapítvány pénztárnoka volt. Akadémiai tisztsége akkor szűnt meg, amikor az intézmény pénzkezelését a Magyar Földhitelintézet vette át, egyebek közt az átláthatóbb könyvelés érdekében (vesd össze Rónay Jácint

AJ

Arany János

-nak, 2236. 1869. júl. 31.). A szóban forgó rágalmazás a pénztáros mindkét funkciója esetében megtörténhetett, hiszen az akadémiai pénzek átadása október végéig tartott (bár

Csengery

Csengery Antal

nek mint a Földhitelintézet igazgató-titoknokának

AJ

Arany János

-nál teljesebb rálátása lehetett az ügyekre). Inkább a Kazinczy-alapítványról eshetett szó, amely

Tóth Lőrinc

számára sok nehézséggel járt. 1866-ban így írt Évva András ügyvivőnek: „Valami szabálytalanabb alkotás nincs széles e világon, mint ezen Kazinczy-bizottmány”, 1868 augusztusában pedig így: „Kazinczy-alapot kezelő bizottság jelenleg nem létezik”; „az ügy kezeltetik akképen, a’ mint azt a’ mi lelkiismeretünk t. i. a tied s az enyim, parancsolja”. Az Akadémia 1870-ben kezdte el rendezni a kérdést. ( Hegedüs Zoltán 1930. 48.) – A további fejleményekre nézve lásd

AJ

Arany János

Toldy

Toldy Ferenc

nak, 2343. 1872. dec. 20.

sajnálom a dolgot, mert nem hiszem igaznak. Az akadémiárol sem tudok többet; gondolom, nem esett ki a feneke,

n

Jegyzet

Az akadémiárol sem tudok többet; gondolom, nem esett ki a feneke

– Vesd össze:

Cigányország, ne neked!

Kiesett a feneked,

[szerkesztői feloldás]

...

(A nagyidai cigányok, 4. ének)

s ha ki, majd helyre igazítják a bölcsek.

Magyar társaságom még mindig volt, ideérkeztem óta. Ma utazik el

Bónis

Bónis Sámuel

, sajnálom, higgadt komoly ember, kedvesen töltek vele reggeleim. Még nehány itt marad, aztán várunk is. Nem tudom

Eötvös

Eötvös József

, meg

Horváth B.

Szerkesztői feloldás: Horváth Boldizsár

jőnek-e?

n

Jegyzet

Nem tudom EötvösEötvös József , meg Horváth B.Szerkesztői feloldás: Horváth BoldizsárHorvát Boldizsár jőnek-e?

–

Eötvös

Eötvös József

1869 augusztusában volt Karlsbadban: lásd

AJ

Arany János

-nak küldött 1869. jún. 5-i levelének (2229.) jegyzetét. Innen írt 1869. aug. 10-én és 17-én Tanárky Gedeonnak és aug. 20-án Molnár Aladárnak ( EöJLev 602–607.).

Az első maga ígérte nekem; a másikról itt hallottam hogy jőni fog. Azok közül, kiket gondolom ismersz,

Ledniczky

Ledniczky Pál

van itt, meg a fakirály

Luczenbacher

Luczenbacher Pál

.

n

Jegyzet

Ledniczky

Ledniczky Pál

van itt, meg a fakirály

Luczenbacher

Luczenbacher Pál

– Ledniczky Pál hites ügyvéd és Luczenbacher Pál (1818–?) nagykereskedő

Az ember aztán összesímúl, összetart: oly hatalmas ösztön itt a nyelv.

Laczi

Arany László

mról nem tudok semmit, mióta

Mariaczell

Mariazell

ből eltávozott.

n

Jegyzet

LacziArany László mról nem tudok semmit, mióta MariaczellMariazell ből eltávozott

–

Arany László

betegségéről, utazásáról és orvosi vizsgálatáról a Rozvány Erzsébettel folytatott levelezés nyújt felvilágosítást:

AJ

Arany János

felesége írja neki 1869. máj. 6-án: „Juniusban egyedűl maradok. Az én jó lelkeim mennek fürödőben. Férjem Karlsbadban, fiam talán

Glájkenberg

Gleichenberg

ben. Óh

Bettá

Rozvány Erzsébet

m csak egéségesen jöhetnének haza! be sok lelki aggodalmam van mijattok.” Ezt követi

Arany László

1869. máj. 6. és jún. 11. közötti híradása: mihelyt „a kis beteg

[szerkesztői feloldás]

Piroska

Széll Piroska

legalább az ágyból fölkelhet, apám és én elindulunk fürdőbe.”

AJ

Arany János

felesége 1869. jún. 11-én arról tudósítja, hogy „Az én kedveseim a jövő hét valamelyik napján mennek, hogy épen pontosan meg nem írom, oka mert a nap még nincsen meg határozva. Minél kőzelebb jön az idő, anál jobban érzem az elválás fájdalmát. Keten két világ részben; és mindketen gyógyulni. Férjem és fiam, mindenem a mível bírok az életben!” ( Sáfrán 1960.a 107–108.). Indulásuk késbb,

AJ

Arany János

1869. jún. 26-án

Szilágyi Sándor

nak írt levele (2230.) után történt. „Első évben

László

Arany László

fia elkíséri Bécsig, onnan Münchenbe megy” – írja

Voinovich

Voinovich Géza

( 1938. 222.); összefoglalásából kimaradt a szándékolt fürdőkúra és Mariazell.

Arany László

feltehetőleg légzőszervi betegsége atyját azért is nyugtalaníthatta, mivel őt magát is – egyebek között – az ifjúkorában szerzett mellbajának következményei, az idült hörghurut és a tüdőtágulat kínozták ( Pál 1986. 325.). Ha fia Bécs és a stájerországi Mariazell között a szintén stájer Gleichenberg nyálkahártyahurut elleni gyógyvizével kezeltette magát, a kúra sikerrel járhatott, mert

AJ

Arany János

felesége 1870. febr. 5-én azt írja Rozvány Erzsébetnek, hogy „

Laczi

Arany László

nk jól van.” ( Sáfrán 1960.a 112.)

Talán az ő távolléte is megszaporította bokros teendőidet: de most már nézd el neki, kérlek szépen. Az útazás, remélem, javára fog válni, mert baja, istennek hála! a bécsi tekintély véleménye szerint is, nem a mellben gyökerezik. Ha szép, meleg időben, szép és egészséges tájakon utazhatnék, talán egészen megerősödve térne haza, s hasznosabb tagja lehetne az intézetnek. – Itt ugyan tegnap óta ismét esik; 10–12 foknyi meleggel olyan jóféle szüreti idő jár, mikor „bő szüret, nagy csizma!”

n

Jegyzet

„bő szüret, nagy csizma!”

– Vesd össze: „

Zovány

Szilágyzovány

on jellegzetes szüretnapi köszönési mód volt szokásban: »Bő szüretet, nagy csizmát!«” Major 1998. 137.

a jelszó.

Köszöntöm

Gyulai

Gyulai Pál

t. Kedves komám asszony kezét csókolom: nem szükség az enyéimet ajánlanom szíves gondjaiba. Csókolom a gyermekeket, s téged ölelve, vagyok mindenkor

igaz híved

AranyJános

Szerkesztői feloldás:

Arany János