Bibliográfiai adatok
A hun trilóga töredékei
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Összes Művei IV. kötet
Alcím: Keveháza. Buda halála. A hun trilógia töredékei.
Dátum: 1953
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
ISBN: 809000064148
Szerkesztő: Barta János
Sajtó alá rendező: Voinovich Géza
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen
A kézirat leírása:
History:
A töredékben maradt dolgozatok kézirata megvolt a költő hátrahagyott iratai közt. Ráírta: Hun monda, 1853. Legelső töredékek. A három dolgozat kéziratát a költő együtt tartotta; az ostromban mind elégett. Törlések, javítások nem voltak rajtok; tisztába írta. Fennmaradt a legelső kezdetből három sor. Tanítványainak sikerült néha a költő papírkosarából egy-egy eldobott cédulát megszerezni és eltenni. Ilyenről közölte Benkó Imre ezt a három sort: (Arany János tanársága Nagykőrösön, 183. l.) Csaba királyfiról mondok új éneket, Attila fiáról egyszerü verseket, Hogyan vitte vissza amaz őshazába.Keletkezés:
Dátum:
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
elbeszélő költemény
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
Elektronikus kiadás adatai:
A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
XML szerkesztő: Bobák Barbara és Fellegi Zsófia
Közreműködők: Csonki Árpád , Horváth-Márjánovics Diána , Káli Anita , Metzger Réka , Móré Tünde , Roskó Mira , Sárközi-Lindner Zsófia és Vétek Bence
Kiadás:
Digitális kritikai kiadásMegjelenés:
Arany László közölte a HV-ben; másodszor Voinovich G. A. J. összes művei, I—IV. köt., Franklin Társ. kiadása, 1924. Mindegyik kiadásból hiányzik egy lap, ezt a lapot Voinovich Arany János életrajza közölte, hasonmásban, a II. kötetben; a második dolgozat III. részének első énekébe való, a 25-65. sorok más fogalmazása.ELSŐ ÉNEK
n.20
Érzé minden ország Etele jövését.n
Jegyzet 1—20. sor. : A híradók
lánca
Kézai
nál és a Budai krónikában. Csak kiáltással adják tovább ajhírt. A
második dolg. harm. rész, III. én. 9—21.
s.
; a harmadik dolgozatban II. én. 30—45.
s.
Ilyen jeladó szolgálatot írt le Marco Polo
(1271) Kublaj kán mongol
birodalmában.Kézai Simon
n.61
Épen Walamir jött, a gotok királya,n
Jegyzet 49—61. sor : A hun fők
nevei Priszkosznál Scattos, Berikhos, Szabó Károly magyarításában Csát, Bere; Onegesios helyébe a költő
később Zoárdot tett, második dolgozat, harmadik rész, III.
én.
n.154
Mántua, Pádova és a büszke Róma :n
Jegyzet Attilának Ravennáig
elébement Leo római pápa (Kézainál IV. 2.) : »Inter colloquia contigit Ethelam
sursum aspicere superque caput suum in aere hominem pendere, gladimn tenentem
versatilem, qui caput eius auferre minabatur. Unde quidem corde perterritus …
Rex Ravennam est ingressus.«
n.190
Regés Székelyföldön, Ríka erdejében,n
Jegyzet Rika neve
Priszkosznál Kreka, Rékán. A sírjáról szóló mondát Kriza János közölte az
Uj Magyar
Múzeum
1853. márc.
füzetében, átvette a
Magyar Népköltési
Gyűjtemény, III. 399.1.
Udvarhelyszék és Erdély
vidék közt, Vargyasfalu közelében áll meredeken Hegyes
domb. Tetején őskori várrom, ez volt Attila vára. Szeretett itt vadászni Rika
erdejében. A hegy alatt folyik Rika patakja. »E várban halt meg Réka, az Attila
nője … Megegyeztek azon, hogy a vártér élén álló nagy mészkőszirt darabot
hengerítsék le, s hol az aljban megáll, oda kell temetni Rékát … A szirtdarab
lehengeredett s Réka eltemettetvén, ráfordíttatott.« A szirten őskori
betűmetszések voltak láthatók ; 1820-ban egy mennykő derékban elszakította. A vár helyén
ezüstpénzeket találtak.
n.236
De különös az a római történet.n
Jegyzet A három visszarettentő
intést a második dolgozat tervvázlata is kiemeli. Ép úgy a harmadik dolgozat
alaprajza, második rész. Az elsőt 1. fentebb, a 154.
s. ; a Lech
melletti intést Oláh Miklósnál olvasta
Arany
: »quadain mulier
fanatica — tér frementi voce aclamavisse : retro Attila.« Arany János
Ipolyi
nál 75. 1. Előbb az
Uj Magyar Muzeum
-béli közleményben,
1851. 602. 1.
A harmadik intés itt, 245.
sor. Második dolg.
III. rész, III. én.
101—112.
Mind a három
Ipolyi Arnold
Thierry
nél: Histoire d’Attila, I.
212., 174., II. 373. 1. —
Thierry Amadé
Ipolyi
nál 75., 76. 1.
Ipolyi Arnold
n.260
Más ember veszi fel, — ne vesd ki eszedből.n
Jegyzet 245—260. sor :
Thuróczi
krónikájában a
katalóni mezőn egy remete azt jósolta Attilának: Deus omnipotens hac vice suae
austritatis gladium tuas dedit in manus. Tu enim es flagellum Dei. (253—256. s.)
Et tua severitate a sua declinantium iustitia impietatem ipse Deus, corrigere
voíuit. . . (254. s.) Azt jósolta, hogy a csatát Attila el fogja veszíteni: tuis
de manibus persecutionis gladius cadet (259. s.) ------ illum alteri tradet
(266. s.). E jóslattól féltében rakatott Attila máglyát nyergekből, hogy
végveszélyesetén felgyújtsák alatta, nehogy élve vagy halva az ellenség kezébe
essék. Aétius sem kockáztatta első diadalát ; keveset bízván idegen csapataiban,
hagyta, hogy Attila legyőzetlenül elvonuljon. (
Thuróczy János
Thierry
, II. francia kiad. II. köt.
495. 1. —
Váczy Péter :
A hunok Európában. — Attila és hunjai c. kötetben (szerk. Németh Gyula), 133. 1. A flagellum Dei kifejezést a
krónikás Thierry Amadé
Thierry
szerint
Esaiásból vette: ’virga furoris Dei’. VI. 5. — Attila
mondák, I. fej. 2. Mikor Attila a rómaiak távozását látta, akkor
fakadt erre a fennhéjázó felkiáltásra. (L. Buda Halála,
IX. én. 136.
s. )Thierry Amadé
n.269
Akkor lőn, hogy Etel, kardját összemérve,n
Jegyzet
Thierry
írja (48. 1.), hogy Aëtius a
rómaiak kezese volt Roffnál. A hunoknál tanulta első hadi gyakorlatait, Attila,
cserében, a rómaiaknál. Barátság volt köztük, ajándékokat küldtek egymásnak,
Attila egyszer egy törpét Aëtiusnak. A kataloni síkon Aétius állt vele szemben.
Mindig foglalkoztatta Attila gondolatát, álomlátásában is vele hadakozik. (Buda Halála, IX.
én. )Thierry Amadé
n.282
Táborát övedzé kaszás szekerekkel ;n
Jegyzet A kaszás szekerek
Kézai
nál: »… arma …
metallis varris diversio mode fuerant laborata, ferens arcus, cultros et
lanceas.«Kézai Simon
n.326
Egy fiát, Aladárt, közjóra nevelte,n
Jegyzet Aladárius nevét a
krónikások talán Ardaricus gepida király nevéből faragták. (Eckhardt Sándor : Attila a
mondában.) Attila és hunjai c. kötetben
(szerk. Németh Gyula).