Aranysárkány fejléc kép
 
SZEMERE MIKLÓS – ARANY JÁNOSNAK 20. Ap. (legalább, azt mondja a’ feleségem)
[szerkesztői feloldás]
1865. április 20.
n
Jegyzet
[szerkesztői feloldás]
1865. április 20.
AJ
Arany János
1865. máj. 21-én kezdi meg
Szemere
Szemere Miklós
epigrammáinak közlését a Ko-ban; az ezekről szóló polémia áll a levél középpontjában.
 
  Kedves
Jancsi
Arany János
m! Ejnye be meg bökdösöd
n
Jegyzet
be meg bökdösöd
AJ
Arany János
ezt egy elveszett magánlevélben tehette (1952.).
bökverseimet. Buksiban csak ennyi van hogy ő: ökör. Fülnagyiban
n
Jegyzet
uksibanB
[szerkesztői feloldás]
Fülnagyiban
– az Epigrammok darabjai ( Ko 1865. 21–22. sz. máj 21. 484–485., máj. 28. 508–510.)
hogy: csacsi. – A százszor elmondott eszme is megjárja, mihelyt új fordúlattal van adva. De ha akarod, lökd ki őket, nem sokat adok én rájok, ha bár illy csekély tárgyuakat
Martialis
Martialis, Marcus Valerius
nal,
Haug
Haug, Johann Christoph Friedrich
nál,
n
Jegyzet
Martialis
Martialis, Marcus Valerius
nal,
Haug
Haug, Johann Christoph Friedrich
nál
Marcus Valerius Martialis
Martialis, Marcus Valerius
(38. és 41. között–104) római epigrammaköltő.
Johann Christoph Friedrich Haug
Haug, Johann Christoph Friedrich
(1761–1829) német költő, műfordító.
Schiller
Schiller, Friedrich
iskolatársa és barátja; főleg epigrammákat és meséket írt.
s minden más epigram irónal
 [!]
[sic!]
véka számra találhatsz.  
  „Hibás a’mérték némellyikben”, s
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
ra hivatkozol s
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
ra. S ugyan e szabadságokat mindkettöben
 [!]
[sic!]
feltalálod. Vagy
Vörösmarti
Vörösmarty Mihály
t
 [!]
[sic!]
is meg róvd, vagy ha nem, mást se!  
  E kijegyzésedre: „Rossz poeták”
[szerkesztői feloldás]
o és e fölött rövid szótagot jelölő ékezet
n
Jegyzet
„Rossz poeták”
– Ez nem jelent meg a Ko-ban
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
válaszol neked: utálja a Poetát számban
Baky
Baky Ferenc
, mondja Poétát; sat.
n
Jegyzet
utálja a Poetát számban
Baky
Baky Ferenc
, mondja Poétát; sat.
– „Útálja a poetát számban Baki, s mondja poétát, / S venni, így szól, rövid é-t nem szabad éta helyett.” (Orthoepia) –
Baky
Baky Ferenc
: talán Baky Ferenc, latin nyelvű verselő és 1801 és 1807 között a nagyszombati gimnázium igazgatója.
 
 
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
több helyütt használja az elísiót:
n
Jegyzet
elísiót
– hang-, ill. betűkihagyást (lat.).
Szemere
Szemere Miklós
rossz példákat hozott, mivel a felsorolt esetekben az érintett szótagok így is, úgy is hosszúak.
 
 
 
  „Áh van okod: ki reád fényt s díszt ’oza (hoza)
n
Jegyzet
„Áh van okod: ki reád fényt s díszt ’oza (hoza)
– „Ah van okod: ki reád fényt s díszt hoza, sírba hanyatlott” (A gyászkiséret)
  A győző seregét, zengj ’adat (hadat) álmaihoz.
n
Jegyzet
A győző seregét, zengj ’adat (hadat) álmaihoz
– „Menj harsogva, folyam! mely gyakran vitted emelve / A győző seregét, zengj hadat álmaihoz” (A puszta sír)
  E szivemen hordott port hideg (port ’ideg)
n
Jegyzet
E szivemen hordott port hideg (port ’ideg)
– „Hintse el, aki letesz nyugalomra, a szánakozó kéz / E szivemen hordott port hideg arcaimon.” (Egy kibujdosott végohajtása)
  Hosszú életet élj hogy el (élj
Beszúrás
ogy el).
 
n
Jegyzet
Hosszú életet élj hogy el (élj ’ogy el)
– „Hosszú életet élj, hogy elérd, amit mi reméltünk” (Tóth Lőrinc emlékkönyvébe)
 
 
  De
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
óta nem dívat az elídálás?
 [!]
[sic!]
De hát miért tartozzam én a dívat rabja lenni? vagy bár ki más? miért ne éljek azzal, mit a’ régibb divatban jónak látok? s vessem el azt, mit rossznak látok az újban?  
  Mi nehányban a’ hibás mértéket illeti, nem mentem, – de akkor
[törölt]
« ' »
a
Beszúrás
z olly szép hexameterü
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
is meg rovandó, pedig e szabadságok miatt még senkinek sem jutott eszébe megróvni öt. Az a-t, -e-t tömérdek helyütt hol rövidnek hol hosszúnak irá. Mint szinte e
z
Beszúrás
: „ha, – de, – „ha akarom vemhes (hosszú) ha akarom nem vemhes” (rövid), hexametereiben. S más szabadságokkal is él. Imé nehány példát epigrammaíból, hát még hőskőltemenyeiben
 [!]
[sic!]
mennyit lelhetnél.  
  S hagyjon a vártnak
[szerkesztői feloldás]
az a fölött rövid szótagot jelölő ékezet
innia tiszta gyönyört,
n
Jegyzet
S hagyjon a vártnak innia tiszta gyönyört
– „S hagyjon a várónak innia tiszta gyönyört.” (A várakozó)
zárva, s szökkőkutamat
n
Jegyzet
zárva, s szökkőkutamat
– „Kertem alatt ha kimégy a rétre, leányka, s az ajtót / Zárva s szökőkutamat víztelen állva leled” (Az elzárkozott) –
Szemere
Szemere Miklós
ezúttal is hibázik, a szökőkutamat szó első szótagja rövid.
 
  Hírt keresünk úgy van!
[szerkesztői feloldás]
a fölött rövid szótagot jelölő ékezet
n
Jegyzet
Hírt keresünk úgy van!
– „Hírt keresünk, úgy van! Italúl én szomjuzom a hírt” (Buksihoz)
indúl a’.
n
Jegyzet
indúl a’
– „Útnak indúl a hold éjjelén” (Szép Ilonka)
 
  Míndkettöt
 [!]
[sic!]
szemeidbe a némber.
n
Jegyzet
Míndkettöt
 [!]
[sic!]
szemeidbe a némber
– „Mindkettőt szemeidbe, o némber! az istenek adták” (Tűz és víz)
 
  Klára elestének képe s boszúja te vagy.
n
Jegyzet
Klára elestének képe s boszúja te vagy
– „Klára elestének képe s boszúja te vagy” (Klára Visegrádon)
 
  ………… a haza hőse s lehúnyt.
n
Jegyzet
a haza hőse s lehúnyt
– „megvítt Nándor alatt: a nagy Mahomet futa sebben / És nyomorún; győzött a haza hőse, s lehúnyt” (Hunyadi halála)
 
  Ha
[szerkesztői feloldás]
a fölött rövid szótagot jelölő ékezet
van erény földön ……
n
Jegyzet
Ha van erény földön
– „Ha van erény földön s van dij számodra, szelídség! / S szívbeli jóságnak van becse ember előtt, / Úgy te, nemes hölgy, boldog vagy” (B-né emlékkönyvébe)
 
  De,
[szerkesztői feloldás]
e fölött rövid szótagot jelölő ékezet; a következő sorok „De”-i esetében is
ha erős akarat …….
n
Jegyzet
De, ha erős akarat
– „De ha erős akarat fűz láncot honfi szivekből, / És soha nem fordúlt arccal az ügyre tekint, / Aggodalom nélkűl mehetünk a sorsnak elébe” (Emléksorok)
 
  De azután békén ……
n
Jegyzet
De azután békén
– „De azután békén legyetek, ha ki isteni áldást / Önmaga szerzend, nem kérve az emberekét” (Egy politicus költőhöz, 12. Áldás)
 
  De jön idő …….
n
Jegyzet
De jön idő
– „De jön idő, melyben süker éri a fáradozó főt” (A hazafi)
 
  De te jövél ……
n
Jegyzet
De te jövél
– „De te jövél, s a parányokból felidézted az alvó / Szellemeket” (Hahnemann)
 
  Szeretetért
[szerkesztői feloldás]
e fölött vonal
bút ……
n
Jegyzet
Szeretetért bút
– „Az vagyok, ah, az lőn lányodnak sorsa, hogy annyi / Szeretetért bút és bánatot ád örökűl” (Kis leány sirjára, II.)
 
  Hallja s megérti a’ szót …
n
Jegyzet
Hallja s megérti a’ szót
– „Oh siket és vak a föld. De ha nemzetem egykor idézné / Hű nevemet, lelkem hallja s megérti e szót” (Vásárhelyi Pál sírkövére, II.)
 
  Vőlgy és hegy s a’ frígyes egek (frigy, tudtomra nem hosszú)  
  De
[szerkesztői feloldás]
e fölött rövid szótagot jelölő ékezet
te midön
 [!]
[sic!]
egyedűl …….  
  S a
[szerkesztői feloldás]
a fölött rövid szótagot jelölő ékezet
hadat és a
[szerkesztői feloldás]
a fölött vonal
had munkáit … (Azon egy sorban az a hosszan is röviden is véve:)  
  Sólyomszárnyu
[szerkesztői feloldás]
u fölött rövid szótagot jelölő ékezet
sebesszél (példa a „vérzö
[szerkesztői feloldás]
ö fölött rövid szótagot jelölő ékezet
szivekre” s iramlo
[szerkesztői feloldás]
o fölött rövid szótagot jelölő ékezet
jelen”re.)  
  Néma s borúlt mint a’ mély sír …. Benne falaidra
n
Jegyzet
Vőlgy és hegy s a’ frígyes egek
[szerkesztői feloldás]
Benne falaidra
– „Völgy és hegy, s a frigyes egek gyönyörinkre mosolygók”, „De te, midőn egyedűl várad közepébe vonúlál”, „S a hadat és a had munkáit büszke Szigetnél / Égi sugalmaktól íhlett lelkedbe fogadtad”, „Őket jó Karabúl, mint sólyomszárnyu sebes szél / Hogy viszi rajta-ütő törökök boszujára Szigetbe”, „Néma, s borúlt, mint a mély sír, körülötted az éjfél”, „S dárdavető hajdúk riogatnak benne falaidra”, „Mí pedig áldva füzünk szent emlékedre borostyánt” (Zrínyi)
(falajdra. Illyet tömérdek helyütt használ:)  
  Mi
[szerkesztői feloldás]
i fölött rövid szótagot jelölő ékezet
pedig áldva füzünk. vagy: Ti, ti
[szerkesztői feloldás]
az i-k fölött rövid szótagot jelölő ékezetek
az újitás ….
n
Jegyzet
Mi pedig áldva füzünk. vagy: Ti, ti az újitás
– „Tí, ti az újítás megrögzött ellenezői, / Ösmerlek, ráncos homloku tisztes urak!” (Az újítás ellenségeihez)
(hosszu é a’ mi, s a ti?)  
  Ládd mind azokra miket bennem megróvsz, akármenyi
 [!]
[sic!]
példa
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
ban, az az szerinted: mértékhiány. A híatusra
 [!]
[sic!]
is van.  
  De ha nem röstelsz velök bajlódní, s kijavítod, én igen meg köszönöm.
n
Jegyzet
ha nem röstelsz velök bajlódní, s kijavítod, én igen meg köszönöm
AJ
Arany János
ezt meg is tette.
– Nem anyira
 [!]
[sic!]
mentségül hoztam föl ezeket, csak czáful, miután
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
t tűzted elém példányul.  
 
Miska
Tompa Mihály
is így tesz velem, vagy tett, (mert most már ügyelek a nyugpontokra, hol csak lehet) és? verseiben tömérdek helyütt nincsen nyugpont. Nem csak! perel velem, ollyak miatt is, hol tellyességgel
 [!]
[sic!]
nem kellő az, miért nem a’ negyedik szótagra teszem a’ nyugpontot? S ő? szinte tömérdek versében teszi az ötödik után, sat.
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
ra (Ferencz) írt versem
re
Beszúrás
azt mondá sehol nincsen nyugpont, t.i. – ő a’ negyedik szótag után kereste, holott én az ötödik után tevém, s az egész jó hosszú versben
csak
Beszúrás
egyetlen egy helyen nincs nyugpont. Nemde ép így tett veled is
Erdélyi
Erdélyi János
?
n
Jegyzet
ép így tett veled is
Erdélyi
Erdélyi János
Arany János kisebb költeményei c. bírálatában ( PN 1856. aug. 26.–szept. 3. ), amelyre
AJ
Arany János
1856. szept. 4-i levelében válaszolt ( AJÖM XVI. 839. 751–757.).
Szemere
Szemere Miklós
annak idején kiállt
AJ
Arany János
mellett, nézeteit egy antikritikában foglalta össze; azok egy részével
Erdélyi
Erdélyi János
is egyetértett. (EJLev II. 444. és jegyzete; 151., 458.; és AJÖM XVII. 952. 122., 731.) Vesd össze az 1452. sz. levél jegyzetével.
Midön e versem vitára került negyed éve Bánfalván
Kazinczy Gábor
Kazinczy Gábor
nál,
n
Jegyzet
Midön e versem vitára került negyed éve Bánfalván
Kazinczy Gábor
Kazinczy Gábor
nál
1861. dec. végén
Tompa
Tompa Mihály
,
Lévay
Lévay József
és
Szemere
Szemere Miklós
Kazinczy Gábor
Kazinczy Gábor
nál gyűlt öszsze: „Füstölünk, kandallózunk, disputálunk, verseket olvasunk” – írta
Szemere
Szemere Miklós
AJ
Arany János
-nak. ( AJÖM XVII. 1384. 638.).
Szemere
Szemere Miklós
korábban is gyakran találkozott az Újhelyen (lakóhelye, Lasztóc közelében) szüretelő
Tompá
Tompa Mihály
val, és közöttük már ekkor volt vita e kérdésről (vesd össze Függelék 3.)
tüzesen vitatták
n
Jegyzet
vitatták
– bizonygatták
mind
Miska
Tompa Mihály
 [!]
[sic!]
mind
Levay
Lévay József
,
 [!]
[sic!]
hogy e versben okvetlen a 4dik szótag után kellett vólna tennem.
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
az ellenkezöt állítá, mondván hogy ha a 4dik után vólna téve, még csak szavalni sem lehetne azon verset,
Miska
Tompa Mihály
megadta magát.  
  –––––––––  
  So se haragszom biz én egy szerkesztöre se (,hol nem értek is velök egyet), ha aesthetikai szempontbol hibáztat valamit verseimben, de igen, ha: kegyeskedő. Rád ezt nem alkalmazom, miután akartad adni, de nem lehetett ama verset.
n
Jegyzet
akartad adni, de nem lehetett ama verset
Szemere
Szemere Miklós
még hónapokkal korábban felküldte
AJ
Arany János
-hoz a Világom c. verset, aki azonban nem közölte (l. az 1943. sz. levelet és jegyzetét; 1865. márc. 28.), így végül a Hazánk s a Külföldben jelent meg ( 1865. 20. sz. máj. 14. 307–308.).
Nincs nevetségesebb előttem, mint a
Vadnay
Vadnay Károly
Kúnoss
Kunoss Endre
Császár
Császár Ferenc
féle onanizáló
n
Jegyzet
onanizáló
– önkielégítő (lat.)
pietismus.
Vadnay
Vadnay Károly
Kakuk Pétertöl” a „Georginától”
Ovidius
Ovidius Naso, Publius
: „ Sárkányátol
n
Jegyzet
Ovidius
Ovidius Naso, Publius
: „ Sárkányátol
– Ez nem volt a Ko-ban megjelent versek között.
histerikus görcsöket kapott.
Kún
Beszúrás
oss (
Garay
Garay János
lapjaban
n
Jegyzet
Garay
Garay János
lapjában
– Ez a Literaturai Lapok, a Közlemények az Élet és Tudomány Köréből c. lap irodalmi melléklapja (1841); Nem
Garay
Garay János
, hanem Kovacsóczy Mihály szerkesztette. Vesd össze 1947.
 [!]
[sic!]
) e szótól „csók” – Császár, egy versemben ettöl „felfutó tök”.
n
Jegyzet
Császár, egy versemben ettöl „felfutó tök
– Vesd össze 1934., 1947.
Szemere
Szemere Miklós
többször is visszatér erre, vélhetően nem feledékenységből, hanem nyomatékosítás végett.
– Milly nyomorúság az illyes! – Tehát a pór mesejét,
 [!]
[sic!]
ki makk helyett tököt kívánt a’ tölgyre, immoralitás vólt irni, s a gyermekekkel betanúltatni. S Jónás tökje, szinte immoralitás a Bibliában.
n
Jegyzet
Jónás tökje, szinte immoralitás a Bibliában
– vesd össze 1934.
Hát még a tökkáposzta!  
  Rajtad is csodálkozom „Nem csak a politikára vigyáznak ott, hanem a jó erkölcsökre is.” Ha ironiával írod, a jó erkölcsöt, üdvez légy!, ha komolyhittel,
 [!]
[sic!]
szeretném meg czibálni nagy hajadat.  
  De nem fecsegek többet. Trefánkivöl,
 [!]
[sic!]
én bár szeretnék veled órakig
 [!]
[sic!]
beszéllni,
n
Jegyzet
én bár szeretnék veled órakig beszéllni
AJ
Arany János
a nyílt levelezésben válaszolt: „Lasztócz. Megérkezett a levél. Tudnánk mi arra mondani sokat, de nincs itt rá hely.” ( Ko 1865. 18. sz. ápr. 30. 432.; AJÖM XII. 271., 592.)
 [!]
[sic!]
mindég lám ha hosszan irok, s azt hitetem el magammal: milly síetve félbosszankodás
 [!]
[sic!]
közt olvasod sok foglalatosság közt levelemet!  
  Úgy. Kassára – lehet hogy elrándulok. Ha nem – se baj! Köztetek fogok e figúriázni
Screkker
Schrecker Ignác Ferenc
n
Jegyzet
Screkker
Schrecker Ignác Ferenc
Schrecker
Schrecker Ignác Ferenc
: pesti fényképmester (vesd össze 1943.)
 [!]
[sic!]
kegyelméből, vagy nem,
n
Jegyzet
Köztetek fogok e figúriázni
Schrecker
Schrecker Ignác Ferenc
kegyelméből, vagy nem
– vesd össze 1943., 1947.
egyre megy. Csodálom, hogy még majusban se keső,
 [!]
[sic!]
hiszen már régen készen van művével
Screker
Schrecker Ignác Ferenc
.
 [!]
[sic!]
 
  Kőzépső lyányom
n
Jegyzet
Kőzépső lyányom
– A Kempelen-féle Magyar nemes családok c. munkában a három Szemere-lány sorrendje:
Vilma
Szemere Vilma
,
Ida
Szemere Ida
,
Mária
Szemere Mária
. A két utóbbi férjeként Payzoss Antal és Payzoss András van jelezve: ezek szerint vagy
Kempelen
Kempelen Béla
téved a sorrendben, vagy Payzoss András Szemere Ida férje volt.
épen tegnap adta: igen szavát egy abaúji fiatalembernek. Négy kérője vólt (szegény vagyonú lyánra ez, mai időben ritka szerencse) egyszerre. Egy ígen
 [!]
[sic!]
dús, kettő közép vagyonú, egy szegény; máskép régi nemes családú (Payzos Andor
n
Jegyzet
Payzos Andor
– Zemplén vármegyei középbirtokos család sarja
nevü) ez utolsóhoz vólt hajlammal csupán. Derék, értelmes fiatalember.  
 
Miklós
Szemere Miklós
od  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 607.)