AJOM18

Marcus Valerius Martialis

Szemere Miklós

epigrammáinak közlését a Ko-ban; az ezekről szóló polémia áll a levél középpontjában.

Kedves

Jancsi

Arany János

m! Ejnye be meg bökdösöd

Jegyzet

be meg bökdösöd

–

Arany János

ezt egy elveszett magánlevélben tehette (1952.).

bökverseimet. Buksiban csak ennyi van hogy ő: ökör. Fülnagyiban

Jegyzet

Buksiban [szerkesztői feloldás] … Fülnagyiban

– az Epigrammok darabjai ( Ko 1865. 21–22. sz. máj 21. 484–485., máj. 28. 508–510.)

hogy: csacsi. – A százszor elmondott eszme is megjárja, mihelyt új fordúlattal van adva. De ha akarod, lökd ki őket, nem sokat adok én rájok, ha bár illy csekély tárgyuakat

Martialis

Martialis, Marcus Valerius

nal,

Haug

Haug, Johann Christoph Friedrich

nál,

Jegyzet

MartialisMartialis, Marcus Valerius nal, HaugHaug, Johann Christoph Friedrich nál

–

Martialis, Marcus Valerius

(38. és 41. között–104) római epigrammaköltő.

Johann Christoph Friedrich Haug

Haug, Johann Christoph Friedrich

(1761–1829) német költő, műfordító.

Schiller

Schiller, Friedrich

iskolatársa és barátja; főleg epigrammákat és meséket írt.

s minden más epigram irónal

[!]

[sic!]

véka számra találhatsz.

„Hibás a’mérték némellyikben”, s

Vörösmarty Mihály

ra hivatkozol s

Kazinczy Ferenc

ra. S ugyan e szabadságokat mindkettöben

[!]

[sic!]

feltalálod. Vagy

Vörösmarti

Vörösmarty Mihály

[!]

[sic!]

is meg róvd, vagy ha nem, mást se!

E kijegyzésedre: „Rossz poeták”

[szerkesztői feloldás]

o és e fölött rövid szótagot jelölő ékezet

Jegyzet

„Rossz poeták”

– Ez nem jelent meg a Ko-ban

–

Kazinczy Ferenc

válaszol neked: utálja a Poetát számban

Baky

Baky Ferenc

, mondja Poétát; sat.

Jegyzet

utálja a Poetát számban BakyBaky Ferenc , mondja Poétát; sat.

– „Útálja a poetát számban Baki, s mondja poétát, / S venni, így szól, rövid é-t nem szabad éta helyett.” (Orthoepia) –

Baky

Baky Ferenc

: talán Baky Ferenc, latin nyelvű verselő és 1801 és 1807 között a nagyszombati gimnázium igazgatója.

Vörösmarty Mihály

több helyütt használja az elísiót:

Jegyzet

elísiót

– hang-, ill. betűkihagyást (lat.).

Szemere Miklós

rossz példákat hozott, mivel a felsorolt esetekben az érintett szótagok így is, úgy is hosszúak.

„Áh van okod: ki reád fényt s díszt ’oza (hoza)

Jegyzet

„Áh van okod: ki reád fényt s díszt ’oza (hoza)

– „Ah van okod: ki reád fényt s díszt hoza, sírba hanyatlott” (A gyászkiséret)

A győző seregét, zengj ’adat (hadat) álmaihoz.

Jegyzet

A győző seregét, zengj ’adat (hadat) álmaihoz

– „Menj harsogva, folyam! mely gyakran vitted emelve / A győző seregét, zengj hadat álmaihoz” (A puszta sír)

E szivemen hordott port hideg (port ’ideg)

Jegyzet

E szivemen hordott port hideg (port ’ideg)

– „Hintse el, aki letesz nyugalomra, a szánakozó kéz / E szivemen hordott port hideg arcaimon.” (Egy kibujdosott végohajtása)

Hosszú életet élj hogy el (élj

’

Beszúrás

ogy el).

Jegyzet

Hosszú életet élj hogy el (élj ’ogy el)

– „Hosszú életet élj, hogy elérd, amit mi reméltünk” (Tóth Lőrinc emlékkönyvébe)

Vörösmarty Mihály

óta nem dívat az elídálás?

[!]

[sic!]

De hát miért tartozzam én a dívat rabja lenni? vagy bár ki más? miért ne éljek azzal, mit a’ régibb divatban jónak látok? s vessem el azt, mit rossznak látok az újban?

Mi nehányban a’ hibás mértéket illeti, nem mentem, – de akkor [törölt]
« ' »

Beszúrás

z olly szép hexameterü

Vörösmarty Mihály

is meg rovandó, pedig e szabadságok miatt még senkinek sem jutott eszébe megróvni öt. Az a-t, -e-t tömérdek helyütt hol rövidnek hol hosszúnak irá. Mint szinte e

Beszúrás

: „ha, – de, – „ha akarom vemhes (hosszú) ha akarom nem vemhes” (rövid), hexametereiben. S más szabadságokkal is él. Imé nehány példát epigrammaíból, hát még hőskőltemenyeiben

[!]

[sic!]

mennyit lelhetnél.

S hagyjon a vártnak

[szerkesztői feloldás]

az a fölött rövid szótagot jelölő ékezet

innia tiszta gyönyört,

Jegyzet

S hagyjon a vártnak innia tiszta gyönyört

– „S hagyjon a várónak innia tiszta gyönyört.” (A várakozó)

zárva, s szökkőkutamat

Jegyzet

zárva, s szökkőkutamat

– „Kertem alatt ha kimégy a rétre, leányka, s az ajtót / Zárva s szökőkutamat víztelen állva leled” (Az elzárkozott) –

Szemere Miklós

ezúttal is hibázik, a szökőkutamat szó első szótagja rövid.

Hírt keresünk úgy van!

[szerkesztői feloldás]

a fölött rövid szótagot jelölő ékezet

Jegyzet

Hírt keresünk úgy van!

– „Hírt keresünk, úgy van! Italúl én szomjuzom a hírt” (Buksihoz)

indúl a’.

Jegyzet

indúl a’

– „Útnak indúl a hold éjjelén” (Szép Ilonka)

–

Míndkettöt

[!]

[sic!]

szemeidbe a némber.

Jegyzet

Míndkettöt [!][sic!] szemeidbe a némber

– „Mindkettőt szemeidbe, o némber! az istenek adták” (Tűz és víz)

Klára elestének képe s boszúja te vagy.

Jegyzet

Klára elestének képe s boszúja te vagy

– „Klára elestének képe s boszúja te vagy” (Klára Visegrádon)

………… a haza hőse s lehúnyt.

Jegyzet

a haza hőse s lehúnyt

– „megvítt Nándor alatt: a nagy Mahomet futa sebben / És nyomorún; győzött a haza hőse, s lehúnyt” (Hunyadi halála)

[szerkesztői feloldás]

a fölött rövid szótagot jelölő ékezet

van erény földön ……

Jegyzet

Ha van erény földön

– „Ha van erény földön s van dij számodra, szelídség! / S szívbeli jóságnak van becse ember előtt, / Úgy te, nemes hölgy, boldog vagy” (B-né emlékkönyvébe)

De,

[szerkesztői feloldás]

e fölött rövid szótagot jelölő ékezet; a következő sorok „De”-i esetében is

ha erős akarat …….

Jegyzet

De, ha erős akarat

– „De ha erős akarat fűz láncot honfi szivekből, / És soha nem fordúlt arccal az ügyre tekint, / Aggodalom nélkűl mehetünk a sorsnak elébe” (Emléksorok)

De azután békén ……

Jegyzet

De azután békén

– „De azután békén legyetek, ha ki isteni áldást / Önmaga szerzend, nem kérve az emberekét” (Egy politicus költőhöz, 12. Áldás)

De jön idő …….

Jegyzet

De jön idő

– „De jön idő, melyben süker éri a fáradozó főt” (A hazafi)

De te jövél ……

Jegyzet

De te jövél

– „De te jövél, s a parányokból felidézted az alvó / Szellemeket” (Hahnemann)

Szeretetért

[szerkesztői feloldás]

e fölött vonal

bút ……

Jegyzet

Szeretetért bút

– „Az vagyok, ah, az lőn lányodnak sorsa, hogy annyi / Szeretetért bút és bánatot ád örökűl” (Kis leány sirjára, II.)

Hallja s megérti a’ szót …

Jegyzet

Hallja s megérti a’ szót

– „Oh siket és vak a föld. De ha nemzetem egykor idézné / Hű nevemet, lelkem hallja s megérti e szót” (Vásárhelyi Pál sírkövére, II.)

Vőlgy és hegy s a’ frígyes egek (frigy, tudtomra nem hosszú)

[szerkesztői feloldás]

e fölött rövid szótagot jelölő ékezet

te midön

[!]

[sic!]

egyedűl …….

S a

[szerkesztői feloldás]

a fölött rövid szótagot jelölő ékezet

hadat és a

[szerkesztői feloldás]

a fölött vonal

had munkáit … (Azon egy sorban az a hosszan is röviden is véve:)

Sólyomszárnyu

[szerkesztői feloldás]

u fölött rövid szótagot jelölő ékezet

sebesszél (példa a „vérzö

[szerkesztői feloldás]

ö fölött rövid szótagot jelölő ékezet

szivekre” s iramlo

[szerkesztői feloldás]

o fölött rövid szótagot jelölő ékezet

jelen”re.)

Néma s borúlt mint a’ mély sír …. Benne falaidra

Jegyzet

Vőlgy és hegy s a’ frígyes egek [szerkesztői feloldás] … Benne falaidra

– „Völgy és hegy, s a frigyes egek gyönyörinkre mosolygók”, „De te, midőn egyedűl várad közepébe vonúlál”, „S a hadat és a had munkáit büszke Szigetnél / Égi sugalmaktól íhlett lelkedbe fogadtad”, „Őket jó Karabúl, mint sólyomszárnyu sebes szél / Hogy viszi rajta-ütő törökök boszujára Szigetbe”, „Néma, s borúlt, mint a mély sír, körülötted az éjfél”, „S dárdavető hajdúk riogatnak benne falaidra”, „Mí pedig áldva füzünk szent emlékedre borostyánt” (Zrínyi)

(falajdra. Illyet tömérdek helyütt használ:)

[szerkesztői feloldás]

i fölött rövid szótagot jelölő ékezet

pedig áldva füzünk. vagy: Ti, ti

[szerkesztői feloldás]

az i-k fölött rövid szótagot jelölő ékezetek

az újitás ….

Jegyzet

Mi pedig áldva füzünk. vagy: Ti, ti az újitás

– „Tí, ti az újítás megrögzött ellenezői, / Ösmerlek, ráncos homloku tisztes urak!” (Az újítás ellenségeihez)

(hosszu é a’ mi, s a ti?)

Ládd mind azokra miket bennem megróvsz, akármenyi

[!]

[sic!]

példa

Vörösmarty Mihály

ban, az az szerinted: mértékhiány. A híatusra

[!]

[sic!]

is van.

De ha nem röstelsz velök bajlódní, s kijavítod, én igen meg köszönöm.

Jegyzet

ha nem röstelsz velök bajlódní, s kijavítod, én igen meg köszönöm

–

Arany János

ezt meg is tette.

– Nem anyira

[!]

[sic!]

mentségül hoztam föl ezeket, csak czáful, miután

Vörösmarty Mihály

t tűzted elém példányul.

Miska

Tompa Mihály

is így tesz velem, vagy tett, (mert most már ügyelek a nyugpontokra, hol csak lehet) és? verseiben tömérdek helyütt nincsen nyugpont. Nem csak! perel velem, ollyak miatt is, hol tellyességgel

[!]

[sic!]

nem kellő az, miért nem a’ negyedik szótagra teszem a’ nyugpontot? S ő? szinte tömérdek versében teszi az ötödik után, sat.

Kazinczy Ferenc

ra (Ferencz) írt versem

Beszúrás

azt mondá sehol nincsen nyugpont, t.i. – ő a’ negyedik szótag után kereste, holott én az ötödik után tevém, s az egész jó hosszú versben

csak

Beszúrás

egyetlen egy helyen nincs nyugpont. Nemde ép így tett veled is

Erdélyi

Erdélyi János

Jegyzet

ép így tett veled is ErdélyiErdélyi János

– Arany János kisebb költeményei c. bírálatában ( PN 1856. aug. 26.–szept. 3. ), amelyre

Arany János

1856. szept. 4-i levelében válaszolt ( AJÖM XVI. 839. 751–757.).

Szemere Miklós

annak idején kiállt

Arany János

mellett, nézeteit egy antikritikában foglalta össze; azok egy részével

Erdélyi

Erdélyi János

is egyetértett. (EJLev II. 444. és jegyzete; 151., 458.; és AJÖM XVII. 952. 122., 731.) Vesd össze az 1452. sz. levél jegyzetével.

Midön e versem vitára került negyed éve Bánfalván

Kazinczy Gábor

nál,

Jegyzet

Midön e versem vitára került negyed éve Bánfalván Kazinczy GáborKazinczy Gábor nál

– 1861. dec. végén

Tompa

Tompa Mihály

Lévay

Lévay József

és

Szemere Miklós

Kazinczy Gábor

nál gyűlt öszsze: „Füstölünk, kandallózunk, disputálunk, verseket olvasunk” – írta

Szemere Miklós

Arany János

-nak. ( AJÖM XVII. 1384. 638.).

Szemere Miklós

korábban is gyakran találkozott az Újhelyen (lakóhelye, Lasztóc közelében) szüretelő

Tompá

Tompa Mihály

val, és közöttük már ekkor volt vita e kérdésről (vesd össze Függelék 3.)

tüzesen vitatták

Jegyzet

vitatták

– bizonygatták

mind

Miska

Tompa Mihály

[!]

[sic!]

mind

Levay

Lévay József

[!]

[sic!]

hogy e versben okvetlen a 4dik szótag után kellett vólna tennem.

Kazinczy Ferenc

az ellenkezöt állítá, mondván hogy ha a 4dik után vólna téve, még csak szavalni sem lehetne azon verset,

Miska

Tompa Mihály

megadta magát.

–––––––––

So se haragszom biz én egy szerkesztöre se (,hol nem értek is velök egyet), ha aesthetikai szempontbol hibáztat valamit verseimben, de igen, ha: kegyeskedő. Rád ezt nem alkalmazom, miután akartad adni, de nem lehetett ama verset.

Jegyzet

akartad adni, de nem lehetett ama verset

–

Szemere Miklós

még hónapokkal korábban felküldte

Arany János

-hoz a Világom c. verset, aki azonban nem közölte (l. az 1943. sz. levelet és jegyzetét; 1865. márc. 28.), így végül a Hazánk s a Külföldben jelent meg ( 1865. 20. sz. máj. 14. 307–308.).

Nincs nevetségesebb előttem, mint a

Vadnay

Vadnay Károly

–

Kúnoss

Kunoss Endre

–

Császár

Császár Ferenc

féle onanizáló

Jegyzet

onanizáló

– önkielégítő (lat.)

pietismus.

Vadnay

Vadnay Károly

„Kakuk Pétertöl” a „Georginától”

Ovidius

Ovidius Naso, Publius

: „ Sárkányátol”

Jegyzet

OvidiusOvidius Naso, Publius : „ Sárkányátol”

– Ez nem volt a Ko-ban megjelent versek között.

histerikus görcsöket kapott.

Kún

Beszúrás

oss (

Garay

Garay János

lapjaban

Jegyzet

GarayGaray János lapjában

– Ez a Literaturai Lapok, a Közlemények az Élet és Tudomány Köréből c. lap irodalmi melléklapja (1841); Nem

Garay

Garay János

, hanem Kovacsóczy Mihály szerkesztette. Vesd össze 1947.

[!]

[sic!]

) e szótól „csók” – Császár, egy versemben ettöl „felfutó tök”.

Jegyzet

Császár, egy versemben ettöl „felfutó tök”

– Vesd össze 1934., 1947.