Aranysárkány fejléc kép
 
ERCSEY SÁNDOR – ARANY JÁNOSNAK
Szalonta
Nagyszalonta
febr. 24. 1857.  
  Kedves bátyám!  
  Már oly rég nem irtam,
n
Jegyzet
Már oly rég nem irtam
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
utolsó levelét 1856. aug. 24-én írta ( AJÖM XVI. 835. 744–746. )
hogy ebbeli tartozásom miatt az utóbbi időkben a lelkiismeret kezde vádolni. A közelebbi hónapokban, a szalontai árvabizottmányhoz csatlakozott vidéki árvaügyeknek temérdek munkát igénylett rendbeszedésével voltam s illetőleg voltunk elfoglalva; s a mi üres időm ettől és csekély napi dolgaimtól fenmaradt, abban alig volt kedvem pennát is fogni kezembe; de meg nem is igen volt mit irni (: valamint jelenleg sem igen van:) ha csak amugy katona módjára olyan „isten áldja meg bátyám uramat is, néném asszonyt is” – féle mulattató dolgokat nem irék vala. Most tehát lássuk mit tudok irni.  
  Az már nem lesz bátyám előtt ujság hogy
Szalontá
Nagyszalonta
n nehány hónap előtt Casino alakult; de az alkalmasint ujság, hogy abba nagyon – de nagyon kevesen járnak esténként – kártyázni. Különben nem is igen van még ottan egyéb mulatság, mert nehány ujságon kivül, semmi egyéb olvasni való nincs. Az olvasást sem nagy lelki élvezettel teheti pedig ott valaki, mert ugyanazon egyetlen egy szoba – a kártyázó,
billárdozó
Szerkesztői feloldás: billiárdozó
és olvasó szoba is. Én magam is nagyon ritkán nézek oda be; miután egykét ujságot
Lovassy Ferencz
Lovassy Ferenc
czel
n
Jegyzet
Lovassy Ferencz
Lovassy Ferenc
czel
– feltehetőleg ifj. Lovassy Ferenccel ( AJÖM XVI. 1181.), aki 1861-ben a Kisfaludy Társaság pártolója volt ( AJÖM XIII. 247.) és a nagyszalontai kerület országgyűlési képviselője lett. Lásd még AJÖM XVI. 1181.
közösen járatunk, s a mit abból tudni akarok itthon egész nyugodtsággal elolvashatom. Átaljában más
másova
Szerkesztői feloldás: máshova
is nagyon ritkán szoktam járni; rendesen itthon ülök, pipázom – és bizony gyakran morfondirozom.  
  Azt is hallhatta talán már bátyám: hogy arczképének
[törölt]
« lelep »
egész ünnepélyességeli leleplezésére mult febr. 7ike volt kitüzve.
Mezey
Mezey József
pát
ri
Beszúrás
egyrészről írt
Barabás
Barabás Miklós
nak
n
Jegyzet
Mezey
Mezey József
pátri egyrészről írt
Barabás
Barabás Miklós
nak
– lásd a
Nagyszalontá
Nagyszalonta
ról 1857. jan. második felében vagy februárban küldött levél jegyzetét (870.); pátri: atyafi (lat.-ból)
(: elküldvén neki a munkadijjat:) hogy a képet küldje le; másrészről pedig
Tompá
Tompa Mihály
t kérte föl
,
Beszúrás
hogy ez alkalomra egy köszöntőt készitsen. De
Barabás
Barabás Miklós
azt irta: hogy a képrámát mindaddig el nem készittethetvén, a képet e mi
a
Beszúrás
tt – de meg azon okból is mert azt szeretné a mükiállitásba kitenni
n
Jegyzet
mert azt szeretné a mükiállitásba kitenni
– „A ki a jelenlegi mütárlaton megfordul, többi közt találkozni fog kitünő költőnk
Arany János
Arany János
arczképével is, melyet
Barabás
Barabás Miklós
mesteri ecsete
N. Szalonta
Nagyszalonta
község számára festett.” (Hf 1857. febr. 18.)
– le nem küld
h
Beszúrás
eti; mire nézve ő saját tetszésére is hagyatott.
Tompa
Tompa Mihály
pedig egy igen szép levélben, – melyben a legszebb baráti kegyelettel emlékezik bátyámról – azt válaszolta: miszerint egyetlen gyermekének válságos betegsége miatt, levert kedélyü lévén, a felhivásnak legjobb akarata mellett is, meg nem felelhet.
n
Jegyzet
a felhivásnak legjobb akarata mellett is, meg nem felelhet
Tompá
Tompa Mihály
nak ez a levele nem szerepel a TMLev-ben
Igy hát a kép leküldés csak tavasz nyiltára marad.  
  A minap valami
Verle
Verle, komédiás
nevü becsületes komédias járván
Szalontá
Nagyszalonta
n és producalván magát, szokás szerint – bizonyos mütételéhez, egy segédet keresett. Mire a „mindenütt jelen való” – és vállalkozó szellemü
Rozvány Andris
Rozvány András
n
Jegyzet
Rozvány Andris
Rozvány András
– (1817–1877): lásd AJÖM XV. 889. és XVI. 1194. Vesd össze Sáfrán 1960. 9–30.
ajánlotta fel magát.
András
Rozvány András
nak már a szinpadoni megjelenése is nagy nevetséget okozott; de még nagyobb – és az egész Casinó épületet megrenditő volt a nevetség, midőn, a komediás által
Andris
Rozvány András
kezébe adott két zsebóra egyike eltünt, és midőn a komediás,
Andris
Rozvány András
t az óra elrejteseért
 [!]
[sic!]
zaklatta, s
Andris
Rozvány András
zsebeiben kotorászván s összevissza forogván, az
[törölt]
« hat »
háta közepére felakasztva találtatott. Erre
Andris
Rozvány András
neje felpattanván, az órát férje hátáról lerántotta, és biz azt meglehetősen az asztalra koccintotta; s dühében nem tudott hova lenni. A komedia bevégzése után, midőn már a publicum eloszlott,
Andris
Rozvány András
viszszamenvén, a komédiással össze vesze
tt
Beszúrás
veszetta
Szerkesztői feloldás: veszett a
mint illik.  
  Ezen eseményt valami furfangos ember, a „Néplapban” leirta;
n
Jegyzet
Ezen eseményt valami furfangos ember, a „Néplapban” leirta
Uj peleskei notárius, vagy inkább notáriusné címmel egy
Kövessi
Kövessi, mutatványos
nevű művész produkciójáról esett szó, ilyen tanulsággal: „Igy járt a büvész
Szalontán
Nagyszalonta
” ( MN, 1857. febr. 11. 97.). A Peleskei nótárius-utalás nem
Gvadányi
Gvadányi József
művének, hanem
Gaál József
Gaál József
bohózatának (1838) címére vonatkozik: itt található ugyanis az a jelenet, amelyben Zajtay felmegy a színpadra, hogy megakadályozza Desdemona megfojtását. A MN-ban az újság „két protestációra” adott válasza is megjelent (1857. febr. 28. 137.).
mely meglehetősen elferditett és hazugságokkal-teljes leirásban
Andrisné
Rozvány Andrásné
t úgy tünteti fel, mint egy második Peleskei Notariusnét. Most már van hadd el, hadd; a fulminatoriumok
n
Jegyzet
fulminatoriumok
– dörgedelmek (lat.)
mindenfelől felküldettek az érintett lap szerkesztőjéhez. Nem tudom, majd mi lesz az eredmény és elégtétel?  
  A bálok is egymást érték
Szalontá
Nagyszalonta
n a Casinó javára; melyekben mulathatott kit jó kedve nagyon bánt. Én csak egyben voltam ott, azt is megbántam. – Hát te
Arany Julcsa
Arany Juliska
hogy báloztál? Bezzeg táncolhattál volna itt eleget, s bizonyosan nem árultad volna a petrezselymet!  
  No de iszen bátyámék rosz emberek. Megtartják a nagy névnapot (: mint ezt a Hölgyfutárban olvasám:)
n
Jegyzet
mint ezt a Hölgyfutárban olvasám
Almási
T.
Szerkesztői feloldás: Balogh Tihamér
: Nagykőrösi séták. Hf 1857. jan. 12. 33–34. Lásd bővebben az
AJ
Arany János
Tompá
Tompa Mihály
nak írt, 1857. febr. 5-i levelének 21. jegyzetében (877.)
és el sem hinak
[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
bennünket névnapra. Én tehát –
jóllhet
Szerkesztői feloldás: jóllehet
névnapomat nem tartom meg (: miután nincs kedvem mulatni:) ezennel elhivom és szivesen látom bátyámékat Sándor napjára.
n
Jegyzet
Sándor napjára
márc. 18-ra
 
  Igen biz
[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
a. Nekem semmi kedvem a mulatsághoz. Az előtt sem voltam valami ugrándozó természetü; de mostanában különösen, tudja a manó, olyan levert kedélyzetü vagyok, hogy szintén kerülöm a vig embereket is. Pedig nem mondhatnám hogy valami különös bajom volna egyéb az élet gondjainál, a mi eddig is épen úgy meg volt, mint most. Azonban talán a tavasz fordit valamit kedélyzetemen.  
  Most épen olyan furcsa helyzetben vagyunk, miszerint még nem tudjuk hol lesz tavasszal szállásunk. Én a minap kibéreltem
Gere
Gere Ferenc
professor házát, ki a Papp József-féle házat vévén meg, azt meglehetősen átalakitotta.
n
Jegyzet
Én a minap kibéreltem
Gere
Gere Ferenc
professor házát, ki a Papp József-féle házat vévén meg, azt meglehetősen átalakitotta
Gere Ferenc, a békési rektor 1854-ben fogadta el a nagyszalontai iskola meghívását és „43 éven át szolgálta Nagyszalonta nevelésügyét; ezenkívül társszerzője lett az első iskolamonográfiának”: Gere FerencKatona Mihály: A nagy-szalontai gymnasium története. Nagyszalonta, 1896. (lásd Dánielisz 1998. 87., 171.). – Pap József neve egy 1848. febr. 13-án tartott közgyűlés jegyzőkönyv-fogalmazványán szerepel ( AJÖM XIII. 63.)
Azonban
Geré
Gere Ferenc
nek valami régebben adott szava után mostanában a szolgabirói hivatal helyiségeül elfoglalák, s igy most már engem kalkulusomból
n
Jegyzet
kalkulusomból
– számításomból (lat.)
kivetettek. Tolna-féle rosz házamat
n
Jegyzet
Tolna-féle rosz házamat
– Vesd össze
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
AJ
Arany János
-nak, 1855. okt. 14.: „Megvettem nevezetesen a Nagy Sándor pap lakja mögött lévő házát hóbortos Tolna Ferencnek 4000 vfntért.” XVI. 754. 627.
pedig nem csak épiteni (: mely temérdekbe fogna kerülni:) hanem még csak reparálni sincs kedvem, hogy abba belebujjak. Mert igy is csaknem haszontalanul áll benne pénzem. Volt szándékom ezt a Balog Mihály-féle házat megvenni;
n
Jegyzet
Volt szándékom ezt a Balog Mihály-féle házat megvenni
– A
Zsófi
Balog Mihály
ragadványnevű Balog Mihályét (nem a hasonló nevű volt főbíróét). Vesd össze AJÖM XVI. 1134.
de 6000. pfnt egy házra, egy szegény embernek, ki azon 6000. forinton felüli értékével aztán nem sokra menne, nagyon sok pénz; kivált olyan körülmények közt, mint
[törölt]
« jel »
már valami egy év óta kezdünk lenni. Jövedelmünk bizony nagyon mérsékelt, s nehány e
z
Beszúrás
er forintom forgatásával, kell azt pótolgatni. Bármily kényelmetlen tehát a költözködés, kénytelen vele az ember, mert a ház mellett könnyen megéhezhetni.  
  A bátyámék házukért is rég nem nem
 [!]
[sic!]
fizetett cs. k. tollnok lakó Úr.
n
Jegyzet
A bátyámék házukért is rég nem nem
 [!]
[sic!]
fizetett cs. k. tollnok lakó Úr
– Vesd össze: „egy nőtlen cs. k. pénztárnok” (
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
AJ
Arany János
-nak, 1853. aug. 24. XVI. 542. 289.); „a házat, jövő évre, mint írám, egy nőtlen cs. k. pénztárnoknak adtam át” (
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
AJ
Arany János
-nak, 1853. szept. 11. ugyanott 552. 305.); „Az új lakó
Csernyi
Csernyi, pénztárnok
pénztárnok” (
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
AJ
Arany János
-nak, 1854. jan. 19. ugyanott 591. 379.); „azon cs. k. szolgabirói tollnok” (
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
AJ
Arany János
-nak, 1855. aug. 29. ugyanott 740. 611.); „a tisztelt cs. k. tollnok úr nem a legjobb (:sőt megsértése nélkül legyen mondva:) a legrosszabb fizető” (
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
AJ
Arany János
-nak, 1856. márc. 15. ugyanott 786. 678.)
Több mint fél évi bér hátrányban van, már régóta sürgetem a fizetésért. Mihelyt fizet, a pénzt azonnal utnak inditom.  
  Mi, isten kegyelméből, ismét áldott állapotban vagyunk. Még
Lajos
Ercsey Lajos
talpra sem állott,
n
Jegyzet
Még
Lajos
Ercsey Lajos
talpra sem állott
Ercsey Sándor
ifj. Ercsey Sándor
fia (1855–1874). Lásd AJÖM XVI. 1152.
s már 3–4. hónap mulva itthon lesz az öccse vagy huga.
n
Jegyzet
már 3–4. hónap mulva itthon lesz az öccse vagy huga
Ercsey Ilona (1857– 1878)
Ilyenkor aztán nem tehet egyebet az ember, hanem a zsidók vigasztalási módjához folyamodik.
n
Jegyzet
a zsidók vigasztalási módjához folyamodik
– „A zsidó t.i. mai napság is a gyermekeket valódi Isten-áldásának tartja, és abból mennél bővebb részt vehetni, legszivélyesebb ohajtása. Azért zsidót soha sem fogsz hallani panaszkodni, hogy sok gyermeke van; nagyon örül inkább annak és vele szinte dicsekeszik.” Edvi Illés Pál: Zsidó iskola, az az: mit tanulhatunk a zsidóktól. VU 1857. febr. 1. 39.
 
  Különben megvagyunk türhető egésségi állapotban; s igy aztán csak egy napról más napra mozgunk. Isten áldja meg bátyámékat ezer áldásával.  
  Szerető öccse  
  Ifj.
ErcseySándor
Szerkesztői feloldás:
Ercsey Sándor
ifj. Ercsey Sándor
 
 

Megjegyzések:

Ercsey Sándor
ifj. Ercsey Sándor
hagyatékából. MTAK Mikrofilmtára 9101.
Ercsey Sándor
ifj. Ercsey Sándor
, ifj. (1826–1898): Arany Jánosné Ercsey Julianna öccse,
AJ
Arany János
szalontai ügyeinek intézője. 1850-től ügyvéd
Nagyszalontá
Nagyszalonta
n, 1858-tól gazdálkodik. Korábbi kapcsolatukra és levelezésükre nézve lásd AJÖM XV. 819. és XVI. 1152–1153.
AJ
Arany János
első,
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
hez írt (elveszett) levelét 1847. jún. 25. előtt írta. Maga
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
tette közzé
AJ
Arany János
hozzá írt leveleit ( AJÉ ). A XV. kötet
AJ
Arany János
egy levelét közli (és egy elveszett);
Ercsey
ifj. Ercsey Sándor
nek ugyanebből a időszakból egy levele maradt fenn. A XVI. kötetben haminckét AJ- és negyvennégy Ercsey-levél kapott helyet. Kötetünkben tizennyolc AJ- és tizenkilenc Ercsey-levél található.