SZEMERE MIKLÓS – ARANY JÁNOSNAK

Kedves

Jancsi

Arany János

m!

Úgy emlékezem neked is megírtam annak idejében, hogy a

l.

Szerkesztői feloldás: levelező

tagságot nem fogadom el.

n

Jegyzet

Úgy emlékezem neked is megírtam annak idejében, hogy a l.Szerkesztői feloldás: levelező tagságot nem fogadom el

–

Szemeré

Szemere Miklós

t 1863. jan. 13-án választották levelező taggá. Ezután

AJ

Arany János

többször is sikertelenül sürgette, majd 1866. júl. 28-án hivatalos levélben szólította fel őt és másokat a székfoglaló megtartására: „A MTA még 1865-ik évi dec. 7-én tartott nagy-gyűlésén elhatározta, hogy az 1858-tól 1861-ig választott levelező és 1861–1863-ig választott minden rendű akadémiai tagok, kik székfoglaló értekezésöket még meg nem tartották, az Alapszab. 32. és 33. §-ai tartalmára emlékeztessenek, mely szerint »minden ujonnan választott tag, legfölebb egy év alatt széket foglal, különben megválasztása megsemmisülvén.«” ( AJÖM XIV. 178. 172. ). – „

Szemere Miklós

pedig szid engem, és káromkodik. Az ősszel még, beküldötte volt lemondását az akadémiához. Mondottam b.

Eötvös

Eötvös József

nek

[szerkesztői feloldás]

.

Ez a lemondást nem hagyta referálni gyűlésben: azt mondta, hogy majd ir

Szemeré

Szemere Miklós

nek s capacitálja, hogy ne bolondozzék. De gondolom az óta se irt: most pedig kisebb dolga ís nagyobb.

Miklós

Szemere Miklós

tehát én rám haragszik, miért nem referálom lemondását – mintha az énrajtam állana.” (

AJ

Arany János

Tompá

Tompa Mihály

nak, 2105. 1867. ápr. 22.) –

AJ

Arany János

576/1872. sz., az Akadémia elnökének írt levelében ismét összefoglalja ennek következményeit: „Az 1863-ban választott

Szemere Miklós

nem foglalt széket. Midőn erre már egyszer felszólíttatott, lemondással felelt, melyet azonban b.

Eötvös

Eötvös József

elnök nem kívánt komolyan venni.” ( AJÖM XIV. 545. 458. ).

Nagyon természetes, hogy az, mit 25-26 éves ifjak szoktak elérni, koros emberre legkisebbé sem lehet hízelgő. Csak az öreg

Fáÿ András

Fáy András

örök unszolása következtében fogadtam el végre.

n

Jegyzet

Csak az öreg Fáÿ AndrásFáy András örök unszolása következtében fogadtam el végre

–

Fáy András

(1786–1864): író, politikus, nemzetgazda; 1831-tól az Akadémia tiszteleti tagja, 1847-ben helyettes elnöke; 1837-től 1840-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója.

Hozzá járulván most ez adhortatio

n

Jegyzet

adhortatio

– megintés (lat.)

is, melly iskolás gyermeket s akademiai tagot egy categoriába tesz, – miután én már vén vagyok iskolás gyereknek, megért bennem a’ lemondás határozata; egyebaránt, egész tisztelettel.

Mert, sem sértő, sem példa nélküli ez. Horváth István nem fogadta el a tagságot.

n

Jegyzet

Horváth István nem fogadta el a tagságot

– Horvát István (1784–1846) a pesti egyetemen az oklevél-, nemzetség-, pecsét- és címertudomány, valamint a magyar nyelv és irodalom tanára az Akadémia alakításakor a szervező bizottság jegyzője volt, azonban elvi szempontból ismételt megválasztását is visszautasította.

Legközelebb pedig két tag lépett ki a délszláv akademia tagjai közül:

Mazurenic

Mažuranic, Ivan

, s

Kukuljevic

Kukuljevic Sakcinski, Ivan

.

n

Jegyzet

Legközelebb pedig két tag lépett ki a délszláv akademia tagjai közül: MazurenicMažuranic, Ivan , s KukuljevicKukuljevic Sakcinski, Ivan .

–

Ivan Mažuranic

Mažuranic, Ivan

(1814–1890): horvát költő, nyelvész és politikus;

Ivan Kukuljevic Sakcinski

Kukuljevic Sakcinski, Ivan

(1816–1889): horvát történész, író és politikus, 1860-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Tőllök ez: politikai demonstratio, s szándékos becsmerlése az akademiának, – tőllem világért sem az. –

S most már – nem többé:

Cicero

Cicero, Marcus Tullius

pro domo sua,

n

Jegyzet

Cicero pro domo sua

–

Cicero

Cicero, Marcus Tullius

a saját háza (azaz saját maga) érdekében (lat.)

– pár észrevételt e szabályról. Miután meghozatott az, míg el nem törlitek, megtartandó; de, okosan teszitek, ha eltörlitek. Okaim a következők:

Elősször. Ha ki taggá érdemesíttetik, múltjáért történik az, s nem: jövéért. Ha tán az ifjakat tekintve félig vólna is csak igazam, teljes igazam van a hajlott korúakra nézve. – A vén katona nyugdíjt kap, holott nem harczolhat többé.

Másodszor. Rossz következtetés, hogy a bár jó practikus, jo theoriat irhasson. Ha ez a’ logika: hogy például a költőtől, egyszersmind alapos széptani értekezés is követelhet, – jó, – akkor, megfordítva is jónak kellene lennie, hogy: ki a’ költészetről jó theoriát írt, okvetlen tudhat jó verseket is irni. Mind a két következtetés, hamis.

Petőfi

Petőfi Sándor

,

Burns

Burns, Robert

, Hogg

n

Jegyzet

BurnsBurns, Robert , HoggHogg, James

–

Robert Burns

Burns, Robert

(1759–1796), skót költő, akinek

AJ

Arany János

több versét lefordította.

James Hogg

Hogg, James

(1770–1835), skót költő, „the Ettrick Shepherd” (az ettricki pásztor).

(ha jól emlékezem, ez neve azon jó angol kőltőnek, ki egyszerü juhász vólt egész éltén át) képesek lettek vólna e széptani értekezésekre? Ösztönszerüleg alkottak.

Tompa Miska

Tompa Mihály

, pedig ismered magas értelmiségét, szinte nem írt székfoglalót, mert e nemben nem képzett. Mit írjon – úgymond – prózában? – Versíró tehát – verset írjon székfoglalóul s ne ertekezést! – De korántsem magamra alkalmazom most már ezt.

Mi magamat illet, képes lettem vólna biz én valamit összetákolni, s írtam is az első hóban sokat igen sokat, de csak, mint szokásom: töredékesen; kerek egésszé alakítanom azonban nekem olly röst, vén, s májbetegnek (ki, ha egy órán tul ülök, elálmosodom, s képtelen ellankadok:) valamit, roppant kín. S azonfelül – elégületlen is vóltam dolgozatommal. Arról tehát hogy azt többé megírjam, hegedűlt Sz. Dávid.

n

Jegyzet

hegedűlt Sz. Dávid

– Elhegedülte azt már Szent Dávid: szólás egy olyan dologról, aminek már lemondtak a megvalósulásáról.

Már maga az is elég ok, hogy többé meg ne írjam, sőt, ha kész vólna sem áljak el vele, – mert: úgy tünnék föl, mintha olly roppant időmbe került vólna kidolgozása.

Ergo,

n

Jegyzet

Ergo

– ennélfogva (lat.)

leőltöm a tagság szoritó köntösét beteges vén testemről, dugjatok bele valamelly munkabíró fiatalembert. – Hisz magamat boszont legjobban e’ tehetlen röstség, de hiaba! nem bírok vele. Ez az oka hogy én semmi nagyokba nem fogtam; tudom, hogy soha se végezném be. Kesőn szegődtem én a’ kőltők közé. Passióm még most is lángol, de semmi türelmem. Lelkem, ez a röst vén gebe, csak ha tüzes taplót dugok fülébe, szökik egyet, s ez egyes szökésekből csak apró lyrai versek születnek. – Hogy, kivált most már, mennyire eltunyúltam, maga az is fényes bizonyság, hogy – bár minden nap készültem tenni, – illy tömérdek idő múlva titoknoki leveled után, küldöm hozzád lemondásomat.

n

Jegyzet

titoknoki leveled után, küldöm hozzád lemondásomat.

– Ez a levél kallódik. Idézi

Szemere Miklós

(

Tompá

Tompa Mihály

hoz 1866. okt. 16.): „Minap

A-

Szerkesztői feloldás:

Arany

Arany János

tól, mint titoknoktól megintést kapok, hogy »minél rövidebb idő alatt irjam meg, másként tagságom megsemmisülend.«” ( TMLev II. 134.).

–

Szegény

Miská

Tompa Mihály

t aligha el nem veszítjük! Úgy hallom, hogy orvosolhatlan, betegsége. Nyárban, a feketehegyi vizfördőbe, a mennyire tőllem telhetett, – vígasztalólag írtam hozzá; de válasza, bár eléggé férfias, olly kétségbe ejtő volt, hogy lelkem mélyeig hatott.

n

Jegyzet

Engedelmet kérek ifju uramtól, de azért hogy csak igy a magam szegénye (értsd: magam gazdája) vagyok, jól tudom azért miként foly a világ sora az urak majorjában is.

– Ez a két levél nem szerepel a TMLev -ben.

S most az ujhelyi szüreten,

Mólnár Viktor

Molnár Viktor

n

Jegyzet Molnár Viktor – abafalvai (Gömör m.) birtokos,

Tompa

Tompa Mihály

jóbarátja, aki

AJ

Arany János

Koszorújára gyűjtött előfizetőket (lásd

Tompa

Tompa Mihály

AJ

Arany János

-nak, AJÖM XVIII. 1577. 1862. dec. 3., ugyanott 1585. dec. 10. és ugyanott 1590. dec. 18.).

is, ki közelében lakik, azt beszéllte, hogy – betegsége orvosolhatlannak tartatik, orvosai által is. Egésszen öszve van esve; azonban, egy időtől óta nyugodtabb mint vólt, s munkáit kezdi rendezni. – Megyünk egymás után!

Isten s barátságom veled kedves

Jancsi

Arany János

kám! – Te tudsz munkálni; – végezd be: Bohó Istókodat.

n

Jegyzet Bohó Istókodat – A Bolond Istókot, amelynek első, kikerekített része a Részvét könyvében jelent meg (1863), s amelyet

Szemere Miklós

már korábban megdicsért: „Dicsértük, söt csodáltuk Bolond istókodat. Bizony gyonyörü

[!]

[sic!]

is az hidd el; mentül többször olvasom annál szebb elöttem. A leg nagyobb humorista, az élet, – ezt tükrözi vissza e’ müved. Végtelen szép; – folytassad; tudom én elöre hogy valamint istokod

[!]

[sic!]

magasb életkörbe lépend utóbb, úgy humorod is magasb régioban fog ragyogni.” ( AJÖM XVIII. 1892. 1864. nov. végén, 539. ). Vesd össze

Voinovich

Voinovich Géza

jegyzetével ( AJÖM III. 311.).

Legifjabb leányom három év ota beteg. Már több orvos gyógyította, s egyik sem képes kitalálni, – magok vallják ezt – baját. E sok gond is nagyon leverőleg hat rám, – s kivüle még, más minden nemü baj, aggódás. A szent írással szóllva: „nem kerestem ezeket.”

n

Jegyzet

A szent írással szóllva: „nem kerestem ezeket.”

– „Pedig én nem keresem az én dicsőségemet” (Ján 8:50)

Igazán! csodáljátok, ha mindent öszvevesztek, hogy még – ha bár ritkán is – verset vagyok képes irni.

hű barátod

Szemere Miklós

.