AJOM17

Arany János

-nak, 915. 1857. jún. 26.). Az előzményekről lásd Nagyszalonta

Arany János

-nak, 870. 1857. jan. második fele vagy febr.;

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

Arany János

-nak, 882. 1857. febr. 24.;

Arany János

Tompá

Tompa Mihály

nak, 888. 1857. márc. 8.;

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

Arany János

-nak, 891. 1857. márc. 20. és 905. 1857. ápr. 27.

bár ennyi is elég zajos. Valahogy oly formán érzem magam, mikor erről hallok vagy olvasok, mintha már nem is volnék én, én; mintha mindez halálom után történnék. Van benne valami halottias. Szinte félek, ha majd

Nagyszalonta

ra megyek, hogy fog bámulni és lesni az ifjabb nemzedék, mint valamely – mumiát. S e tekintetben örvendek, hogy

Nagyszalonta

ról a „Demosthenesek kifogytak”, mert nem szeretném ha lármát ütnének velem, ha szónoklatokat toastokat &c. kellene hallgatnom s azokra felelgetnem.

Ha

Sz…ra

Szerkesztői feloldás:

Nagyszalonta

ra

megyek! De lesz-e az e nyáron? Legyünk őszinték édes öcsém! Isten látja lelkemet, hogy nincs családomnak egy mákszemnyi tagja, melynek fő ohajtása nem lenne

Nagyszalonta

n tölteni a szűnidőt. De beszélgettünk róla nénéddel: úgy tetszik, azt irtad volt, hogy szállást nem kapván, ipadékhoz költöztél. Most is ott lakol, nemde? Mostani leveledben pedig értesítsz a

Lina

Ercsey Sándorné Nagy Karolina

állapotjáról. Nem lenne-e ily körülmény közt nektek nagy teher és alkalmatlanság 4 számbol

[!]

[sic!]

álló vendégsereg, a ki mind embernyi ember? Nem volna-e megszorítás, helyben, kényelemben? Hátha kiegyeztetnők a dolgot. Nekem okvetetlen fürdőre kell mennem, s azt máskor nem tehetem, mint vacatioban. Nincs remény egyébkor engedélyt nyerni, mert nincs pótló egyéniség. Én irtam

Budá

Budapest

ra azon orvosnak, ki ott a vizgyógyintézet tulajdonosa;

n

Jegyzet

Én irtam BudáBudapest ra azon orvosnak, ki ott a vizgyógyintézet tulajdonosa

– dr. Siklósy Károlynak (elveszett levél), a városmajori intézet orvostulajdonosának (916.)

előadtam neki bajomat, s őszintén fölkértem, mondja meg, használ-e a víz, és használ-e annyi idő alatt, meddig az én vacatióm tart. A levél tegnap ment el, válaszát egy ideig várnom kell. Meglehet, a válasz olyan lesz, hogy elmegy kedvem a fürdőtől; ez esetben tőletek függ, hogy

Nagyszalonta

ra menjek. De ha válasza bizalmat gerjeszt: akkor talán vétenék magam ellen, ha a szűnidőt másra szentelném. Gondold meg tehát körűlményidet, édes öcsém, és ird meg őszintén nem jobb lenne-e, ha ezuttal elmaradna a látogatás. Ha isten még egy évvel tovább élte

t

Beszúrás

bennünket, akkor talán már vasúton járhatunk.

n

Jegyzet

akkor talán már vasúton járhatunk

– a Budapest–Cegléd–Szolnok közötti vonal 1847. szept. 1. óta működött; a Cegléd és Kecskemét közötti szakaszt 1853. szept. 1-jén, a Szolnok és Debrecen közöttit 1857. nov. 20-án, a Nagyváradig tartót 1858. ápr. 24-én nyitották meg

Ne gondold pedig hogy a

Budá

Budapest

ra menést csak ürügyűl gondoltam volna ki oly czélbol,

[!]

[sic!]

hogy a látogatást mellőzhessem, – mert ez utóbbira sokkal hajlandóbb vagyok, s ha nektek nem alkalmatlanság – én nem tudom, nem marad-e el

Buda

Budapest

, akármit ír a doctor.

Egyébiránt az érettségi vizsgák nem kezdődnek nálunk 6-ka előtt és igy 10–12. aug. előtt ha megyünk sem indulhatunk meg. Akkorra már lesz érett dinnye, ugy-e?

Kenyeres

Kenyeres János

ről mi is hallottunk egy kőrösi asszonyságtól, ki találkozott s megismerkedett velök

Budapest

en.

Beszúrás

Ez az asszonyság megtanította őket, mily könnyű

Czegléd

Cegléd

ről

Kőrös

Nagykőrös

re kitérni, de biz ők nem vették maguknak azt a [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
fáradságot. Átalában a szalontai urak – ha annyira szeretnének mint híre van – pesti útjokban mindig meglátogathatnának, de száz megy el addig a kert alatt, míg egy beszól.

Azt bizony jól tetted volna, édes öcsém, ha váratlanul megleptél vala; de nem egy éjtszakára mint a multkor; mert az nem sokat ér, hanem hosszabb időre. Azon esetben, ha mi le nem mehetünk, eljöhetnél a vacatió alatt, s az anyjokkal felrándulnátok

Budapest

re, nézni hogy zuhanyolok. Vagy előtte, vagy utána. Nekünk mind egy volna, csak

láthaná

n

Beszúrás

k

Szerkesztői feloldás: láthatná

n

Beszúrás

k

benneteket; ámbár tudom, hogy kedves

Lina

Ercsey Sándorné Nagy Karolina

hugom egy darabig megint nem jöhet el hazúlról.

A házrol

[!]

[sic!]

&c. szóló tudósításodat köszönöm, – majd meglelem a pénzmaradványt. Te

Sándor

ifj. Ercsey Sándor

! én nem emlékszem, kifizettük-e már

Jani

Ercsey János

t arról a 30– vagy hány forintról, a mi fen maradt volt? –

Jani

Ercsey János

tól a tieddel csaknem egy időben kaptam levelet – azt hiszem egy időben is válaszolok rá.

n

Jegyzet

JaniErcsey János tól a tieddel csaknem egy időben kaptam levelet

– azt hiszem egy időben is válaszolok rá –

Ercsey János

tól, 910. 1857. jún. 3.

Arany János

válaszáról nincsen tudomásunk.

Ír

j

Beszúrás

a hogy volt

Nagyszalonta

n, hogy rideg életet él, melyből nincs mit irnia, hogy …. no de nem pletykálok, hátha titok!

Mi bennünket illet, mi megvagyunk, a régi egyhangúságban. A tavasz folytán sok pesti vendég fordult meg nálunk:

Kemény

Kemény Zsigmond

először, aztán

Csengeri

Csengery Antal

két izben is,

Gyulai Pál

sokszor,

Salamon

Salamon Ferenc

; Pünkösdben

Toldy Ferencz

Toldy Ferenc

és a két Hunfalvi &c.

Sárossy

Sárosi Gyula

,

Szelestei

Szelestey László

,

Zalár

Zalár József

is jártak itt,

n

Jegyzet

A tavasz folytán sok pesti vendég fordult meg nálunk

– márciusban

Kemény

Kemény Zsigmond

és (karácsonyi látogatása után ismét)

Gyulai Pál

; húsvétkor (ápr. 12–13.)

Salamon

Salamon Ferenc

,

Gyulai Pál

és

Csengery

Csengery Antal

; májusban

Sárosy

Sárosi Gyula

,

Szelestey

Szelestey László

,

Zalár

Zalár József

és ismét

Csengery

Csengery Antal

; pünkösdkor (máj. 31.)

Toldy

Toldy Ferenc

,

Hunfalvy János

és

Hunfalvy Pál

. –

Szelestey László

(1821–1875): a SzépirodKözl szerkesztője; 1860-ban Vas megye főjegyzője, 1861-ben országgyűlési képviselő. E korszakból való művei: Huszárok könyve (1858), Pásztorórák (1859). Lásd AJÖM XV. 896. és XVI. 1199. –

Zalár József

(1825–1914):

Budapest

en tanár, a SzépirodKözl munkatársa, 1861-ben Heves megye jegyzője. Kötetünk idejében megjelent verseskötete: Borura derü (1860). Lásd AJÖM XV. 920.

szóval láttunk pesti embert eleget, azért én nem is vágytam

Budapest

re, nem voltam ott, mióta otthagytam – nem ugyan a fogamat, de a képemet.

n

Jegyzet

nem voltam ott, mióta otthagytam – nem ugyan a fogamat, de a képemet

– 1856 szeptembere óta, amikor

Barabás Miklós

megfestette a Nagyszalonta rendelte képet. A festmény történetét lásd AJÖM XVI. 1097–1098.

Julcsa

Arany Juliska

, a Császár-járáskor lakott egy hónapig Csengeriéknél.

n

Jegyzet

JulcsaArany Juliska , a Császár-járáskor lakott egy hónapig Csengeriéknél

– húsvéttól pünkösdig (lásd

Arany János

898. 1857. ápr. 18-i,

Gyulai Pál

hoz írt levelének 2. jegyzetét);

Ferenc József

magyarországi körútja máj. 4-én kezdődött

–

Tompá

Tompa Mihály

t vártuk a nyárra, (t.i. vacatió előtt-re) de már nem jön el, nője roszúl van, fürdőben kell töltenie a nyarat.

Dolgozni – most sem dolgozom, legalább nem vers félét. Gondolom, felcsapok próza irónak: ott lesz a

Csengeri

Csengery Antal

Revue-je!

n

Jegyzet

ott lesz a CsengeriCsengery Antal Revue-je

– a BpSz

Van e

Nagyszalonta

n praenumeransa?

n

Jegyzet

praenumeransa

– előfizetője (lat.)

az derék dolog lesz, olyan még nem igen volt mostanság az irodalomban. Ha megfejelhetném magam,

n

Jegyzet

Ha megfejelhetném magam

– célzás fej- és fülzúgására, amely 1853 óta kínozza; lásd Tisza Lajosné Teleki Julianna 1857. jan. 30-i,