Régen akartam már irni neked, illetőleg válaszolni utolsó leveledre, – de soha sem mertem
hozzáfogni, vagy, ha belékezdtem is, félbe kellett hagynom. Valami körűlményesb leirását
szerettem volna adni a történteknek – de végre is átláttam, hogy az nem lehet. Nőm talán
irt meg némely részletet: egyelőre maradjon abban.
n
Nekem 1853-ki bajaim
majdnem hogy kiújultak e tépelődésben:Jegyzet
Nőm talán irt meg némely részletet: egyelőre maradjon abban– Ez a levél nem maradt fenn.
n
azt hivém, tönkre jutok. Azóta javultam – de a fátyolt
ne érintsük.
Jegyzet
Nekem 1853-ki bajaim majdnem hogy kiújultak e tépelődésben– „én szenvedtem egyszer másszor a fejemmel s fülemmel, a melly mindig zúg” (
Ercsey
nek, 1853. nov.
21.
AJÖM XVI. 570.
334.
); „bizonyos fej és fülzugásban
szenvedek, s régi hajlamom, miszerint a vér agyamra tolul, s miért a nyakkendőt sem
tűrhetem, naponként erősödik” (ifj. Ercsey Sándor
Tompá
nak, 1853. nov.
22.
Ugyanott 572. 339.
); „már szinte
egy éve az első rohamnak” (Tompa Mihály
Tompá
nak, 1854. jún.
23.
Ugyanott 639. 447.
); „Mert
betegség ez, édes Tompa Mihály
Miská
m: tudom napját és óráját, mikor beköszöntött” (Tompa Mihály
Tompá
nak, 1854. okt. 18.
Ugyanott 670. 493.
); „egyéb
symptoma a fejzúgáson kivűl még elé nem fordult, pedig már több, mint egy éve a
bajnak. Azt hiszem ideggyöngeség, kimerűlés, enervatio.” (Tompa Mihály
Tompá
nak, 1854. dec. 1. után. Ugyanott 681.
510.
); „nekem sem ártana e szép
tavaszi napokból vagy két tuczatot valamely fürdőben, ha csak Tompa Mihály
Budá
n is, tölteni, de a hivatal nem lehet üres, az
erszény pedig nagyon is üres; igy hát csak itthon iszom az áldott budai keserű
vizet, Budapest
Károli
rendeletéből, oly jó reménynyel, hogy tán elmúlik fejzugásom, mely 3 év óta anynyira
bénítólag hat kedélyemre.” (Károlyi Sámuel
Ercsey
nek, 1856. ápr.
26.
Ugyanott 792. 690.
). „Mindig a
régi baj – most reggelenkint hideg zuhanyt veszek, karácsony óta; talán ez, ha egy
darabig folytatom, használni fog.” (ifj. Ercsey Sándor
Tompá
nak, 1857. febr.
5.
AJÖM XVII. 876. 12.); „Egyik fülemre
már is rosszúl hallok: mi lesz belőlem, ha mindkettő megromlik, ha
rosszabb nem következnék is, a mit kimondani sem merek.”
(Tompa Mihály
Tompá
nak, 1857. márc. 8.
Ugyanott 888. 34.) ; „Azóta sem
birom a munkát, s egy idő óta gyakran szédűlök. A tavaszon, nyáron, már jobban
voltam, most sulyosodni érzem a bajt.” (Tompa Mihály
Tompá
nak, 1857. okt. 4.
8.
Ugyanott 939. 104.) ; „Sokat
szenvedek, erélyem megtört. Valami fejzúgás, ideggyöngeséggel párosulva, kinoz,
melynek nem találom gyógyszerét.” (Tompa Mihály
Szilágyi István
nak, 1857. dec. 3.
Ugyanott 958. 130.) ; „A zúgás
fejemben egyre tart, jobb fülemmel már is alig hallok, ha a másik utána romol, nem
tudom, mi lesz belőlem.” (Szilágyi István
Tompá
nak, 1858. máj.
11.
Ugyanott 1007. 196.
); „engem a
régi baj tétlenségre kárhoztat” (Tompa Mihály
Ercsey
nek, 1858. okt. 29. Ugyanott 1038.
241.
); „Nem mondhatnám, hogy
roszabbúl vagyok, sőt annyira megszoktam már bajomat, hogy számba se veszem”
(ifj. Ercsey Sándor
Tompá
nak, 1859. febr. 20. Ugyanott 1065.
276.
); „a régi baj el nem múlik,
hanem változat kedvéért egy-egy újat is kap az ember időnkint hozzá” (Tompa Mihály
Ercsey
nek, 1859. szept. 13.
Ugyanott 1104. 331.
); „Hétfőre
viradón oly roszúl lettem, – a vérkeringés rendetlen volta miatt – hogy egész
kényelemmel csak azt vártam, mikor fog már szivütésem végkép elállani.” (ifj. Ercsey Sándor
Tompá
nak, 1860. jan. 25. Ugyanott 1140.
367.
); „egy rheumatikus baj, mely
egész képem felfujta volt, még egy pár napig szobámhoz köt” (Tompa Mihály
Csengery
nek, 1860. szept. 11.
Ugyanott 1194. 445.
); „az én
bajom – mi betű szerinti értelemben fő baj – a helyett, hogy
enyhűlt volna a szerkesztés s a pesti élet gondjai által, úgy látom, napról napra
öregbedik.” (Csengery Antal
Tompá
nak,
1861. febr. 23.
Ugyanott 1270. 515.
); „A zúgás
– természetesen – megmaradt, az 8 év óta sohasem szűnt meg teljesen, csak néha
nagyobb, máskor kisebb mértékben háborgatott.” (Tompa Mihály
Károlyi Sámuel
nek, 1861. okt. 5.
Ugyanott 1346. 588.
). „Engem
Károlyi Sámuel
Balassa
(úgy hallom
Balassa János
Eötvös
kértére)
magátol fölkeresvén, kihallgatta nyavalyámat, s egy hónapi fürdöt rendelt, Szliácson” (Eötvös József
Tompá
nak, 1862. júl.
28.
AJÖM XVIII. 1458.
89.
); „Az én fejzúgásom nem mult
el Szliácson” (Tompa Mihály
Tompá
nak, 1862. nov. 16.
Ugyanott 1556. 200.
);
„Negyvenhat éves ember vagyok – ily egészségű iró ember nem igen ér mathusalemi
öregséget, az 50–60 év közötti válságos időszak nagyon meg próbálja a legényt: én
sem igen számitok többre.” (Tompa Mihály
Tompá
nak,1863. dec.
13.
Ugyanott 1749.
386.
).Költészetében először a
Leányomhoz (1865. dec.
13.) c. versben jelenik meg e panasz:
1861 és 1872 között
Kajdacsy István kezelte Tompa Mihály
AJ
-t
(
Farkas 1882.
). Vesd össze
Voinovich 1931. 290–297.,
Pál 1986. 329.,
Czeizel 2001.
63–64.
Arany János
Egészségi állapo
t
od hanyatlását mindazon fájdalmas részvéttel
fogadtuk, a mennyire képesek voltunk. De ne csüggedj el, édes barátom. Mig van
élet, van remény.
Beszúrás
n
Szenvedéseid nagyok, türelem vesztők lehetnek: de én még is
azt mondom, hogy aranyeres bajaid egy-egy phasisa az, mely más-más alakban gyötör. Talán
egy újabb fordúlat könnyebben tűrhetővé teszi, mikor nem is várnád. Azért igyekezzél
fentartani lelki erődet. „Doctor, medica te ipsum!”Jegyzet
Mig van élet, van remény.– Ez a lat. „Dum spiro, spero” megfelelője.
n
mondhatod erre: de valóban olyanformát
is kellett a minap véghezvinnem. Midőn 53-beli rettegéseim most nem rég el kezdettek
jőni: egy erős elhatározással kitéptem magamból a gondolkozást
bizonyos tárgyról, s bele űltem a gépies foglalkozásba, nyakig:Jegyzet
„Doctor, medica te ipsum!”– „Medice cura te ipsum” (Vulgata, lat.); „Orvos, gyógyítsd meg magadat!” (Luk 4:23)
n
s íme!
jobban lettem. Kövesd példámat, nem vallod kárát.
Jegyzet
Midőn 53-beli rettegéseim most nem rég el kezdettek jőni: egy erős elhatározással kitéptem magamból a gondolkozást bizonyos tárgyról, s bele űltem a gépies foglalkozásba, nyakig– Lásd erről az 1866. jan. 26-án
Ercsey
nek írt AJlevél
(2036.) jegyzetét.ifj. Ercsey Sándor
De mit csinálj te
Hanvá
n, kérded. Akármit, ha
gyalogszéketHanva
n
vagy kerekes rokkát is. Fúrj, faragj, kertészkedjél.
Légy minden, mindenben a háJegyzet
gyalogszéket– Áglábú széket, kecskeszéket: a lábakat ágcsonkok képezik, vagy a lábazatot alkotó 3-4 felé ágazó faderékdarabokra külön erősítik fel a deszka ülőlapot (Magyar Néprajzi Lexikon).
z
körül. Hisz ott mennyi foglalkozást lel
az ember. Csak azt ne tedd, hogy beűlj a szobába tépelődni. – Nem teszek én úgy, mint
kik azt mondják, hogy csak képzelődöl: sőt elhiszem hogy állapotod igen komoly. Talán
nem is lesz úgy, soha többé, mint volt. De nekem, nekem már 13
esztendő óta nincs úgy, mint az előtt volt: mégis itt vagyok. És javulásom attól fogva
dátálódik, mióta beláttam, hogy ez igy marad ugyan, de azért még ez
is valami, és kinlódnom kell vele, a mint lehet. Míg hajdani erőmet
siratgatva, a meglevőt használni nem tartottam érdemesnek: addig voltam igen roszúl
Beszúrás
A mit egy fél sorban, amúgy odavetőleg érintettél, úgy tetszik,
megértettem.
n
Nem adja még azt egyhamar az isten! Egyébiránt te meg vagy
győződve, hogy ha mi élünk, minden lehetséges el lesz követve. De vesd ki elmédből az
ily tépelődést. A mely naptól kezdve többet foglalkozol külső
tárgyakkal, mint tenmagaddal: attól fogva kezdődik javulásod. Probatum
est!Jegyzet
A mit egy fél sorban, amúgy odavetőleg érintettél, úgy tetszik, megértettem.–
Tompa
ezt írta: „akartam én is irni hozzád;
szólni bizonyos véletlen, vagy fájdalom igen is vélhető esetről”, azaz saját várható
halálárólTompa Mihály
n
Jegyzet
Probatum est!– Ki van próbálva! (lat.)
Lásd, én, ha elvonatkozom is veszteségem sulyosb oldalától, attól a mi belső, lelket
rázó; és csupán külső számitásim, ábrándom tönkrementét kesergem is: minő fordúlat esett
rajtam! Évek óta ábrándozom a gondolattal, hogy visszamehessek
Szalontá
ra. Ennek teljesűlte kezességét, egyszersmind
valósítására újabb ösztönt nyertem 1863
nyarán,Nagyszalonta
n
midőn a kapcsolat e
helylyel még szorosbra fűződött. Attól fogva egy „fösvény” sovárgó tekintetével
számláltam minden fillért, melyet becsűlettel megtakaríthatok: hogy e czélomat, ha bár
évek folytáni kitartás, nélkülözés által, valósíthassam. Háztartásom meg lőn szorítva,
bár jövedelmem szaporodott: itt Jegyzet
újabb ösztönt nyertem 1863 nyarán–
Arany Juliska
és Arany Juliska
Szél Kálmán
szalontai ref.
lelkész esküvője 1863. aug. 9-én
volt Széll Kálmán
Pest
en.Budapest
Pest
en, a
mulatság és látvány fészkében, minden ily költség
teBudapest
lj
esen kerűlve. Összeszedtem némely apró
tőkéimet, aranyaimat, eladtam szalontai telkemet, s ime úgy találtam, hogy egy akkora
darab birtokot megvehetek,Beszúrás
n
mely elégséges
arra, hogy Jegyzet
eladtam szalontai telkemet, s ime úgy találtam, hogy egy akkora darab birtokot megvehetek– Vesd össze
AJ
Arany János
Ercsey
nek, 1864. júl. 8.: „Akkor úgy állottam,
azt hittem legalább, hogy 12,800 ftot rögtön letehetek, hozzá még a Lovassy-félét s
a házárátifj. Ercsey Sándor
[!]
(=2000) mindjárt mihelyt megkapom; tehát hogy 14800 ft készpénzről
rendelkezem.” (
AJÖM XVIII. 1820.
449.
); [sic!]
AJ
Arany János
Tompá
nak, 1864. nov. 21.: „szalontai házamat
(mely lakhatlan rongyos volt, de a helyét aránylag jól
fizették, mert kitűnő helyen van a piacz legszebb részén) eladva, s egyebet is, mint
a Buda halála diját, aranyaimat stb. összekaparva, egy darabocska földet
vettem ott”. (Ugyanott 1888.
535.
)Tompa Mihály
Szalontá
n „mint magam
szegénye”Nagyszalonta
n
megélhessek nőmmel együtt. Még csak, az eladott helyébe, egy kis ház
szerJegyzet
„mint magam szegénye”– Vesd össze „Engedelmet kérek ifju uramtól, de azért hogy csak igy a magam szegénye (értsd: magam gazdája) vagyok, jól tudom azért miként foly a világ sora az urak majorjában is.” (
Pálffy Albert
:
Mint lőn vagyonos emberré ifjabb Adorján Péter,
VU
1858. 2. sz.jan. 10.
16.
)Pálffy Albert
z
ése volt hátra: terveztem, alkudoztam, épitettem erősen. S
most!....Tegnap indítottam el az első épület követ
Beszúrás
Gerenday
tól!Gerenday Antal
n
Egy
pyramidal gránit darabot, mely egyszersmind évek óta sovárgó
ábrándjaimzárkövét képezi! A hová eddig legörömestebb
pillantott lelki szemem, a hol megnyugvását találta: most, azon vidék felé, e kő zárja
el a
kilátást! -
Beszúrás
De nem örökre. A mit reá metszettem: azt a meggyőződést épen a haldokló ágyánál
merítém.
n
Nem tudom megítélni, a
vers ér-e valamit: de híven adja az utolsó, a legutolsó óra benyomását. Igy van:
Jegyzet
A mit reá metszettem: azt a meggyőződést épen a haldokló ágyánál merítém.– Vesd össze
Arany László
visszaemlékezésével: „Karácsony
ünnepén még volt némi reményünk. De ünnepek után (atyám neve-napján) le kellett
mondani mindenről. Élet-ereje nem birta meg a küzdelmet s kimerült. Hanem a mily
mértékben fogyott a testi szervezet ereje, mintha úgy növekedett volna
»diadalmas lelkének« hatalma »a roncsolt anyag« fölött. Az utolsó napon arczáról
eltűnt a korábbi bágyadtság, tekintetében a kimerültségnek nem maradt nyoma,
szeme fölragyogott, homlokát lelkesültség tette sugárzóvá s egész valóján oly
szemmel-látható volt a szellem erejének utolsó fellobbanása, hogy ez órákban
szörnyű tusáját s a halál rettenetességét még környezőivel is csaknem feledtetni
birta.
Mintha oly sphærákból tekintett volna vissza reánk, melyek a mi
szemeinknek láthatatlanok s onnan hozott volna nekünk vigasztalást és
enyhületet.
Biztos öntudat látszatával s egész tekintetén a tiszta-látás
kifejezésével beszélt nekünk a túl-világról, melyet már szemeivel lát: »Ne
búsuljanak, kedveseim, a lélek él, mi találkozni fogunk.« – – »Én látom az útat,
mely ama hazába visz.« – – »Látom az arany hidat... ott... ott... menni fogok.«
– – »Az ige, az eszme örökké való!« – –”
ALÖM
I. 351–352.
Arany László
Köszönöm én ezt az én kedves angyalomnak; köszönöm, hogy midőn
lelkünk letört, felemelte. Áldassék az óra, mely elhunyt kedvesem elköltözö szellemét
oly magasztos világításban tűnteté elém! Ez az egy vigasztalás kitörölhetetlen.
De bevégzem soraimat. Irj, édes
Mihály
om, gyakrabban. Szíves baráti csókomat add által egyetlenednek.
Szeressetek bennünket, édesim.
Tompa Mihály
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János